A Központi Statisztikai Hivatal tegnapi gyorsjelentése szerint a november–januári időszakban tíz éve nem látott szintre, 8,1 százalékra szökött fel a hazai munkanélküliség aránya. A 343 ezer állástalan 45 százaléka egy éve vagy annál régebben keres munkahelyet magának.
A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónapra nőtt. A vizsgált időszakban – éves összehasonlításban – a 15–74 éves korú foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3,873 millió volt, 66 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat tájékoztatása szerint a munkaügyi hivataloknál az idén január végén
468 100 fő volt a nyilvántartott álláskeresők száma, ami az egy évvel korábbihoz képest 29 400 fős növekedést jelentett.
*
Budai Bernadett kormányszóvivő a közszféra- és a nyugdíjrendszer átalakításával indokolta, hogy „az utóbbi hónapokban” megugrott az álláskeresők száma. Tájékoztatása szerint a kormány immár tisztában van azzal, hogy több lépésre van szükség a foglalkoztatás emeléséhez, így például célzott támogatásokat kell juttatni a hátrányos helyzetű embereknek és térségeknek.
Bernáth Ildikó, az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának fideszes alelnöke a kormányszóvivővel ellentétben úgy látja, hogy a rohamosan csökkenő munkahelyek száma a kormány gazdaságpolitikájának következménye. Miként a politikus közleményében fogalmazott, a gazdasági növekedés megtorpanása, a kis- és közepes vállalkozások működésének ellehetetlenítése miatt szűnnek meg a munkahelyek, ami tovább mélyíti a szociális válságot. Bernáth Ildikó hozzátette: a KSH adataiból az is kiderül, hogy a nyugdíj-megállapítási szabályok igazságtalan megváltoztatása miatt tömegével üldözték el az érintetteket a munkahelyeikről. Szakértők szerint az átlagosnál több nyugállományba vonuló helyét nem foglalták el munkanélküliek, amiből a munkahelyek nagyarányú megszűnésére lehet következtetni.
Oroszország
Tíz perce sem marad az európai nagyvárosoknak
