Ukrajna integrálódna

Ukrajna euroatlanti integrációjának esélyei álltak a II. Európa– Ukrajna Fórum tegnapi előadásainak középpontjában. A Magyar Nemzet által médiaszponzorként támogatott és a varsói Keleti Kutatások Intézete által szervezett kijevi rendezvényen felvonult ukrán politikai elit meglehetősen optimista képet festett az ország helyzetéről, egyúttal megállapítva azt is, hogy Kijev egyelőre még nagyon messze van a NATO- és főleg az európai uniós tagságtól.

Nagy erőkkel vonultak fel a kijevi rendvédelmi szervek tegnap az Ukrajna Ház körül. Nem véletlenül, hiszen az ukrán főváros kiemelt rendezvényén szinte kivétel nélkül felvonult a kijevi politikai elit. A külföldi vendégek névsora is ennek megfelelő volt, hiszen egyaránt megjelent itt az amerikai és orosz szakértői elit, a volt lengyel miniszterelnökök pedig mintha itt adtak volna egymásnak nagyszabású randevút.
Előadásában az ukrán külpolitika irányait vázolta fel Viktor Juscsenko államfő, aláhúzva, hogy Kijev hosszú távú célja az euroatlanti integráció. Juscsenko mindenekelőtt leszögezte, hogy Oroszország milyen fontos szomszéd, s Ukrajna érdeke a normális együttműködés Moszkvával. Úgy vélte, a két ország között erősödött a bizalom, s aláhúzta azt is, hogy a gázadósságról szóló vitát is rendezni fogják, így nincs veszélyben Európa ellátása.
A kijevi sajtó Koszovó elismerése kapcsán is várt fogódzókat Juscsenko fellépésétől, az elnök azonban a halogató ukrán politikához hűen kitért e kérdés taglalása elől. Az ukrán elnök kiállt az európai értékek mellett, aláhúzva, hogy országa már Európa része. Mint kiemelte, minden válságjelensége ellenére a demokratikus eszközök térnyerését tükrözte a belpolitikai válság és az ennek nyomán idő előtt kiírt választás is. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a napokban újra megkezdi munkáját a parlament, és stabilizálódik a hektikus belpolitikai helyzet. Nyomatékosította, hogy az állam működésének hatékonyságát növeli majd az elkezdődött – s megfigyelők szerint az elnök súlyát növelő – alkotmányreform is, s Juscsenko szerint a dolgok egyértelműen a referendum felé haladnak. Az államfő ugyanakkor értelmetlennek tartja a NATO-tagságról szóló népszavazást, figyelmeztetve, hogy ez a vita valójában a hatalomról szól. Mint fogalmazott, olyan ez, mintha arról kellene szavazni, hogy akarnak-e az emberek a Marsra utazni.
Ez a mondat finoman jelezte azt is, hogy Ukrajna euroatlanti integrációja inkább csak távlati cél. Ahogy erről Marek Belka volt lengyel kormányfő fogalmazott, a NATO-tagság Ukrajna stratégiai célja, míg az uniós csatlakozás civilizációs választás.
A jelenleg az ENSZ európai programjait koordináló politikus különösen az utóbbi megvalósítását tartja bonyolultnak. Keményebben fogalmaztak minderről a jelen lévő orosz szakértők. Szergej Markov politológus megdöbbentette a kijevi sajtót, amikor a NATO-ról elmondta, hogy az a kommunista tankok ellen jelentett egykor védelmet, csak ma már a térségben eltűnt a kommunista veszély. Úgy vélte, Ukrajna a tagsággal ma csak szuverenitása egy részét adná fel. Az uniós csatlakozás esélyeiről mosolyogva egy ismert európai politikust idézett, aki úgy vélte Kijev majd Ankara után lehet tag, a baj csak az, hogy Törökországot feltehetőleg soha nem fogják felvenni az EU-ba.
Az Ukrajna jelenlegi helyzetéről szóló előadók az egyértelmű sikerek, a demokratizálódás, a folyamatos gazdasági növekedés ecsetelése mellett szinte kivétel nélkül a legnagyobb problémaként említették a korrupciót és a politikai instabilitást. Mint ahogy az egyik ukrán felszólaló fogalmazott, Kijev még nem hozta létre azokat az intézményeket, amelyek egyértelműen garantálnák az átalakulási folyamat visszafordíthatatlanságát.