Verseny helyett szolidaritás

Közép- és Kelet-Európa nélkül nem beszélhetünk európai jövőről – mondta Tord Björk, az Európai Szociális Fórum északi szervezőbizottságának koordinátora minapi budapesti látogatásán. Az elveihez hű svéd ökológus azért látogatott el vonattal és stoppal hazánkon kívül még öt térségbeli országba, hogy témákat gyűjtsön a mozgalom ötödik, idén Malmőben sorra kerülő kerekasztalához.

A Magyarországon egyelőre kevéssé ismert, 2002 óta működő Európai Szociális Fórum fő célja, hogy a szolidaritás előtérbe helyezésével alternatívát kínáljon fel a versennyel, a neoliberális gazdasági mechanizmusokkal szemben. Nem tudunk a mozgalomhoz csatlakozók helyett cselekedni, de létrehoztunk egy olyan semleges, politikától független teret, ahol bemutatjuk a létező alternatívákat – hangsúlyozta Björk azon a beszélgetésen, amelyen a Magyar Szociális Fórum képviselőivel vett részt. Kifejtette, kiemelt célkitűzésük a közép- és kelet-európaiak integrálása a mozgalomba, amelynek első lépése, hogy feltárják és megértsék a térségben élők helyzetét. A több-biztosítós egészségügyi törvény megszavazása kapcsán elmondta lapunknak, hogy egy időben a szakszervezetek nyomására Svédországban is felmerült egy, az amerikai modellhez hasonló rendszer kiépítésének lehetősége. Svédországban kötelező adózási rendszeren alapuló, államilag finanszírozott egészségügyi ellátás van, amely lefedi az egész lakosságot, mégpedig állampolgárságtól függetlenül. Részletesen megvizsgáltuk egy esetleges reform előnyeit – meséli Björk –, s kiderült, hogy bár az Egyesült Államok a bruttó hazai össztermékből megközelítőleg ötször annyit fordít az egészségügyre, nálunk mégis sokkal szélesebb réteg részesül jobb ellátásban. Mint elmondta, ennek egyik oka, hogy Amerikában a források nagy része a bürokratikus hálózat fenntartására megy el. „Egy piacalapú ellátási rendszerben megkérdőjeleződik az emberek egészséghez való alapvető joga. Mi nem nevezzük egészségügyi rendszernek, ha a gazdagabb rétegek számára felépül néhány őrökkel és drótkerítéssel védett jól felszerelt kórház, a társadalom többi tagja pedig elmehet az erdőbe gyógyulni” – fejtette ki véleményét, majd hozzáfűzte, mivel úgy látták, hogy semmi nem támogatja a változtatás elvi alapjait, elvetették. Kérdésünkre, hogy mégis miért kínál népszerű alternatívát sok ország számára a piacalapú rendszerek állami szektorba történő integrálása, Björk azt válaszolta, az egyik ok a szolidaritásalapú rendszerek kialakításához szükséges alternatív mentalitás és a munka jellege lehet. „Meg kell hallgatni az embereket, és előfordulhat, hogy a valóságról nyert kép idővel megkérdőjelezi az úgynevezett szakértők hatalmát” – mondta az ökológus. Problémának látja a szakember, hogy a társadalmi szolidaritás általános hiánya egyre több indulatot szül. Szerinte akik ki vannak szolgáltatva, elkeserednek és egyre nyomatékosabban próbálják felhívni helyzetükre a figyelmet. Rávilágított, hogy a szaporodó tüntetések és egyéb megnyilvánulások hátterében legtöbbször a gátlástalanul terjeszkedő autoritárius hatalom felelősségét kell keresni.