Egyre kevesebb esély mutatkozik arra, hogy Nagy-Britannia ez év végéig hazahívja katonáit Irakból, noha ez még akkor sem tűnt valószínűnek, amikor a brit csapatok tavaly szeptemberben kivonultak a dél-iraki Bászrából, majd decemberben végleg átadták a város feletti ellenőrzést az iraki biztonsági erőknek. Az Egyesült Királyság 4100 katonája azóta a Bászra külvárosában található légibázison tartózkodik, és az elmúlt napok harcaiban nem vettek részt.
Az iraki külügyminiszter, Hosjar Zebari kirohant Nagy-Britannia ellen, amiért csapatai „nem csinálnak semmit”, s nem akadályozták meg, hogy Irak harmadik legnagyobb városa, Bászra felett a milíciák átvegyék a hatalmat. Az iraki hadsereg ugyanis egyelőre képtelen rendet teremteni, bár kimondottan ez volt Bászrában az iraki kormány célja, amikor 15 ezer katonát vezényelt négy nappal ezelőtt a 2,6 millió lakosú városba. Núri al-Máliki miniszterelnök szándékai nyilvánvalóak: a városban egyre nagyobb hatalmat gyakorló síita milíciák, egyben Máliki ellenfeleinek meggyengítése (többek között a közelgő tartományi választások miatt), az olajforrások feletti ellenőrzés megszerzése (a környéken található többek között Irak számos olajfinomítója), illetve az erőfitogtatás. Az iraki biztonsági erők felvonultatásával ugyanis a kormányfő igyekszik visszaverni azokat az amerikai bírálatokat, amelyek szerint az irakiak egyedül nem képesek biztonságot teremteni.
Nem is könnyű abban a városban, ahol három befolyásos csoport – a Mahdi Hadserege, az Iraki Iszlám Legfelső Tanács mozgalomhoz közel álló Badr szervezet, illetve az al-Fadhila párt követői – vívnak harcot egymással. A húszezer fős csapatkivonásra készülő Egyesült Államoknak komoly problémákkal kell szembesülnie, ha az Irak több területére átterjedő síita rivalizálás folytatódik. Az öt éve tartó iraki háború sikertelenségei után ez nem hiányzik Washingtonnak.
origo.hu
Hajmeresztő szökési terv Esztergomban
