Kiderül, mekkora az árrésstop hatása az inflációra

Már megjelent az árrésstop hatása, ami komolyan mérsékelheti az inflációt. A hét fontos lesz a monetáris politika szempontjából is.

A személyes kiadások árindexének alakulása, a héten a Fed által leginkább figyelt inflációs mutató Forrás: Shutterstock

A Központi Statisztikai Hivatalnál (KSH) mozgalmas hétre számíthatunk – szinte minden napra jut valamilyen adatközlés. Kedden a lakásépítések első negyedéves adatait közli a hivatal – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Tavaly a lakásépítések száma kedvezőtlenül alakult, az elkészült lakások száma mindössze 13 295 darab volt, ami mintegy harmadával kevesebb az előző évinél. A kiadott építési engedélyek száma 4,7 százalékkal csökkent tavaly. Tekintettel a magas építőipari árakra, a bizonytalan gazdasági környezetre és a lakásépítési támogatások alacsonyabb kifizetésire, a vezető közgazdász egyelőre nem számít a lakásépítések számának fellendülésére.

Az árrésstop hatása jelentős lehet, az árfigyelőben ugyanis közel kilencszáz termék ára csökkent
Fotó: Lakatos Péter Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap

Szerdán a kiskereskedelem márciusi forgalmát ismerhetjük meg. Februárban a kiskereskedelem vegyes képet mutatott: a forgalom volumene havi alapon 0,6 százalékkal mérséklődött, míg éves összevetésben 3,3 százalékkal bővült. A növekvő reálkeresetek alapvetően lehetővé teszik a kiskereskedelmi forgalom és így a fogyasztás bővülését, azonban a reálkeresetek növekedése a tavalyinál érdemben kisebb, a mostaninál erőteljesebb emelkedésre lenne szükség – így nem véletlen a kormányzat szándéka az infláció leszorítására sem – mutatott rá Regős Gábor. Az előzetes kormányzati nyilatkozatok alapján azonban gyenge adatra számíthatunk.

Csütörtökön az ipari termelés márciusi volumenét hozzák nyilvánosságra. A magyar ipar továbbra is szenved és jelentős visszahúzó ereje a gazdaságnak, ami több tényezővel magyarázható: az alacsony külső kereslet mellett a problémákban szerepet játszik a jármű- és akkumulátorgyártás túlzottan magas súlya is. Februárban az ipar teljesítménye havi alapon 1,3, míg éves összevetésben 8,7 százalékkal csökkent – remélhetőleg ennél márciusban kedvezőbb számokat láthatunk.

Pénteken az áprilisi inflációs számokat közli a KSH. Márciusban az infláció a várakozásoknál kedvezőbben alakult, az előző havi 5,6 százalékról 4,7 százalékra csökkent. A márciusi adatokban már megjelent az árrésstop hatása, de még csak részben: az árrésstop március 17-én lépett életbe és az árakat a KSH minden hónap első 20 napján méri fel, így a hatás nagyobbik része az áprilisi adatokban jelenik meg. – Ennek megfelelően áprilisban az infláció várakozásaim szerint tovább mérséklődik, becslésem szerint 4 százalék környékére – mondta Regős Gábor.

A jegybank adatközlései

Az MNB e heti adatközlései közül kettőt érdemes leginkább kiemelni: szerdán jelennek meg a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábak márciusi értékei, pénteken pedig a nemzetközi tartalékok április végi nagyságáról szóló tájékoztatás. Februárban a kamatlábak vegyesen alakultak – a legtöbb esetben emelkedtek, de például a személyi hitelek hitelköltség-mutatója 47 bázisponttal 15,97 százalékra csökkent. Alig változott a lakáscélú hitelek hitelköltség-mutatója és így 6,99 százalékot tett ki a hónap során. A háztartási lekötött forintbetétek kamata 47 bázisponttal 4,77 százalékra emelkedett. A nem pénzügyi vállalatoknál mind a forinthitelek, mind a forintbetétek kamata növekedett: az előbbi 51 bázisponttal 8,36 százalékra, míg az utóbbi 19 bázisponttal 5,61 százalékra.

Márciusban a nemzetközi tartalékok értéke az előző havi 46,2 milliárd euróról 45,6 milliárd euróra. Egy évvel korábban az érték még 46,4 milliárd eurót tett ki. Az euróban számított érték csökkenésében jelentős szerepe lehetett a dollár márciusi gyengülésének is.

Drágulhatott az energia

Az Eurostat kedden a márciusi ipari termelői árakról szóló adatokat, szerdán a márciusi kiskereskedelmi adatokat, míg csütörtökön a szolgáltató ágazatok februári adatait közli. Februárban az ipari termelői árak az eurózónában 0,2, míg az Európai Unióban 0,3 százalékkal emelkedtek havi alapon. Éves összevetésben a drágulás három, illetve 3,1 százalékot tett ki. Az egy évvel korábbihoz képest az eurózónában leginkább az energia termelői ára emelkedett, ennek mértéke 7,4 százalékot ért el. Legkisebb mértékben, egyaránt 0,9 százalékkal a tartós és a közbenső fogyasztási cikkek ára nőtt.

Februárban a kiskereskedelmi forgalom volumene a januárihoz képest 0,3 százalékkal bővült az eurózónában és 0,2 százalékkal az Európai Unióban. Éves összevetésben a növekmény 2,3, illetve két százalékot ért el. A legnagyobb mértékben Luxemburgban (10,3 százalék), Cipruson (8,5 százalék) emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene, miközben a legnagyobb mérséklődést Lengyelországban (1,5 százalék), Szlovákiában (1,4 százalék) és Hollandiában (1,2 százalék) mérték – sorolta Regős Gábor.

Januárban a szolgáltató ágazatok teljesítménye 0,4 százalékkal bővült az eurózónában és 0,3 százalékkal az Európai Unióban az előző havihoz és 2,9, illetve 3,3 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest. Éves összevetésben az eurózónában legnagyobb mértékben, 4,8 százalékkal az információ-kommunikációs ágazat teljesítménye emelkedett, míg legkevésbé, 0,8 százalékkal az adminisztratív és támogató szolgáltatásoké.

A hét fontos lesz a monetáris politika szempontjából – hívta fel a figyelmet Regős Gábor.

• A Fed nyíltpiaci bizottsága kedden és szerdán tartja kamatdöntő ülését. A Fed a vámok okozta inflációs kockázatra való tekintettel várhatóan nem módosít a 4,25-4,5 százalékos kamatán.
• Az EKB döntéshozói kedden és szerdán szintén tartanak ülést, de ez nem lesz kamatdöntő, így itt nem várok változást a monetáris kondíciókban.
• A cseh jegybank szerdán tartja következő ülését. Februári kamatdöntő ülésén a cseh jegybank csökkentette az irányadó rátát, majd márciusban változatlanul hagyta azt, így értéke 3,75 százalék. A cseh infláció 2,7 százalék, ám az inflációs kockázatok miatt egyelőre valószínűbbnek tűnik a kamatszint tartása, mint a további vágás.
• A lengyel jegybank kedden és szerdán tart kamatdöntő ülést. A lengyel alapkamat 2023. októbere óta 5,75 százalék. Március végéig a jegybank azt kommunikálta, hogy ez legkorábban az év vége felé csökkenhet ismét. Áprilisban azonban a kommunikáció 180 fokos fordulatot vett és a korábbinál sokkal lazábbra váltott. Ennek nyomán nem kizárható a kamatcsökkentések újraindítása akár már a héten is – és ennek mértéke rögtön 50 bázispont lehet. Ezt valamennyire segíti az, hogy az infláció márciusról áprilisra 4,9 százalékról 4,2 százalékra csökkent, bár ez még mindig nem egy nagyon alacsony szint, így kérdés, hogy ténylegesen lesz-e csökkentés vagy ezt későbbre halasztják.