Fejetlenség a brüsszeli csúcson

Káosz uralkodik Brüsszelben a 2005-ben elvetett EU-alkotmányt felváltani hivatott lisszaboni szerződés írországi népszavazási vétója után – sugallták az EU tegnap zárult csúcstalálkozóján napvilágot látott nyilatkozatok.

Míg Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár szerint a lisszaboni szerződés hatálybalépése nélkül a bővítés nem folytatódhat, az EU elnöki tisztét jelenleg betöltő Szlovénia szerint az ír vétó nem befolyásolja a további csatlakozást. Írország után a brüsszeli remények ráadásul zátonyra futhatnak azon a Csehországon, ahol az alkotmánybíróság dönt a reformszerződés cseh jogrendbe történő illeszthetőségéről. Prága egyébként is elutasíthatja a szerződést, Mirek Topolánek miniszterelnök „100 koronát” nem tenne arra, hogy az arról szóló cseh törvényhozási szavazás pozitív eredménnyel zárul majd. Meglepetésre belement ugyanakkor a bizottság abba az olasz és utóbb a francia képviselők által is támogatott javaslatba, hogy a tagállamok az energiacégek profitjának kontójára mérsékelhessék a magas energiaköltségek miatt nehéz helyzetbe kerülők terheit. A Mol szerint a csak Robin Hood-adóként emlegetett adónem Magyarországon már létezik, méghozzá a hazai kitermelésű földgázra kivetett extra bányajáradék képében. Ebből fedezik a lakossági gázár-kompenzációt. Nem reagált a bizottság arra a levélre, amelyben az új tagállamok kérték, vizsgálják felül azt a megállapodást, amely alapján a frissen csatlakozottak kevesebb mezőgazdasági támogatást kapnak, mint a régi tagállamok.
Részletek a 8. és a 11.,
vezércikk a 7. oldalon