Ismét a figyelem középpontjában van Monok, amely elsőként kötötte közmunkához a szociális segélyek kifizetését. A zempléni falu szélén félkész épületek állnak, amelynek téglái újnak tűnnek, de közöttük a kötőanyag malter helyett homok – tudósít a HVG. A tető ócska lécekből, bontott cserépből készült, ajtót, ablakot hiába keresnénk. A padló egyszerűen sóder, erre állították a gipszkarton falakat.
A szóban forgó ingatlan földhivatali tulajdoni lapjáról kiderül: az osztatlan, beépítetlen területet tavaly januárban vásárolta meg egy taktaharkányi vállalkozó, majd a telket kettéosztották, a vállalkozó tulajdonát törölték, egyúttal a két telekre összesen nyolc család tulajdonjogát jegyezték be adásvétel címén. A vevők Ózd környékén laknak, akik a lakhelyüktől olykor 60–90 kilométer távolságban lévő tiszaújvárosi OTP-bankfiókban kötöttek szerződést lakásépítési kedvezményről – egyenként csaknem ötmillió forint értékben.
A HVG azonban azt tapasztalta: a családok valójában nyomorognak. Elmondták: felhajtók járták a környéket, tőlük tudták meg, hogy gyermekeik után több milliós állami lakásépítési támogatásra jogosultak.
A nincstelenek megbíztak a vállalkozóban, azt hitték, házakat épít nekik. Ehelyett azonban – ahogy fogalmaztak – eladták a szocpolt, gyermekenként százezer forintot kaptak a családok a vállalkozótól. Hogy jogosultak legyenek a lakásépítési támogatásra, papíron átruházták házaikat rokonaik nevére. A vállalkozónak, aki mikrobusszal szállította őket az ügyvédhez, a bankba és
a közjegyzőhöz szerződéseket kötni, még a nevét sem tudják. A megállapodás szerint a vállalkozó a tulajdonosok nevében eljárhat az önkormányzati hivatalnál a tervek engedélyezése ügyében, és ami a legfontosabb: felveheti a nekik járó pénzt a bankban.
A Hezbollah újabb háborúval fenyegette meg Izraelt
