Nem mindenki ért egyet a rendőrökkel. A kelet-szlovákiai romák éhséglázadásai ellen fellépő karhatalmi erők több tagja, több esetben és halmozottan megsértette a romák jogait – állította négy éve az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet. – A rendőrök, akiknek 2004. február 24-re virradó éjszaka az élelmiszerboltokat fosztogató, garázdálkodó és a rendőrökre is rátámadó romák letartóztatása lett volna a feladata, házkutatási parancs nélkül hatoltak be roma emberek lakásaiba, ahol aztán gumibotokkal férfiakat, nőket és gyermekeket ütlegeltek, miközben egyesek a fajgyűlölő szitkozódásoktól sem tartóztatták magukat – írta a szlovák kormánynak címzett levelében Irene Khan, az AI főtitkára. A főtitkár emlékeztet rá: az AI többször figyelmeztette a pozsonyi kormányt: „A jogköreikkel visszaélő rendőrökön a törvénytelen fellépést nem kérték számon, ezért az elkövetők a mai napig büntetlenek. Tetteiket a kormány nem ítélte el, és ily módon a fajgyűlölő erőszakot elnéző szemléletet erősítette.”
Ratislav R. – a megyei rendőrkapitányság magas rangú tisztje e néven kíván szerepelni lapunkban, miután a szlovák rendészeti minisztériumtól nem kapott engedélyt a nyilatkozattételre – elmondta: Kassa megyében négy év alatt az uzsorások számát minimálisra csökkentették, s ha valaki mégis próbálkozna a visszafizethetetlen kölcsönök folyósításával, akkor a szlovák hatóságok keményen lesújtanak. Mindehhez a károsultak közreműködésére volt szükségük.
Ratislav R. felhívta a figyelmet, hogy a jogszabályok adta lehetőségek között, totális szigorral válaszoltak a főleg Tőketerebes környéki pénzcsaló akciókra, amelyről a magyar sajtó is beszámolt. Négy év alatt a hatóságok letartóztatták és bebörtönözték a bűnözőket, ráadásul a katonaság hónapokig ellenőrzés alatt tartotta a 2004. februári roma lázadásban érintett településeket.
Addig északi szomszédunknál is virágzott a romák segélyeire épülő, főként ugyancsak cigányok által működtetett uzsorahitel-rendszer, amely havi 20-50-100 százalékos kamattal fölözte le a szociális juttatásból élő családok bevételeit. Az uzsorásokat elfogták, egy részüket elítélték, de aki közülük bizonyítékok híján nem került börtönbe, azt is figyelik a hatóságok, s – ahogy a megyei rendőrvezető fogalmazott – a legapróbb trükközés esetén felkeresik őket.
A rendőrtiszt – magánvéleményt fogalmazva meg – azt mondta: ismeri Magyarország mélyrepülésének okát, itt szerinte hiányzik a bátorság a drasztikus intézkedések megtételére. Szerinte az adófizető magyaroknak nem a rendőrökre, hanem a politikusokra kellene haragudniuk, amiért százezernyi ingyenélőre kell dolgozniuk.
– Nálunk a rendőrség megfelelő hatalmat kapott, és el is látja a feladatát. Persze Mikulás Dzurinda exminiszterelnök a kemény lépések nélkül népszerűbb is lehetett volna hivatali idejében, ám a volt kormányfő előbbre valónak tartotta hazája fejlődését saját karrierjének egyengetésénél. A rendőrség munkáját utódja, Robert Fico is segíti, bár tudom, magyarellenes tettei miatt önök nem igazán kedvelik őt – érvelt Ratislav R., emlékeztetve rá: Robert Fico gyakran hangoztatja, hogy bőven akad munka Kelet-Szlovákiában is, csak vannak, akik nem szeretnek dolgozni.
A rendőrtiszt a Magyarországon most induló uzsorahitel elleni akcióról azt mondta: drukkol a kollégáknak, noha az eddigi tapasztalat azt mutatja, a magyar felettes szervek most sem engedik majd kibontakozni a maffiaellenes offenzívát. Rámutatott arra is, hogy az akció csak akkor lehet sikeres, ha a titkosszolgálat megfelelő információkkal látja el a rendőröket.
Megkerestük Ladislav Bohus kassai közgazdászt, aki arról beszélt lapunknak, hogy a szlovák gazdaság megerősödésében nagyon fontos szerepet játszott a segélyezés rendszerének megreformálása, valamint az üzleti iparággá erősödött uzsoraüzlet visszaszorítása. Bohus szerint az elmúlt időszak kormányai Vladimír Meciar bukása után rájöttek a megoldásra, és elsősorban a szociális, egészségügyi, továbbá az oktatási reform felgyorsítására helyezték a hangsúlyt, miközben az adócsökkentés meghozta a várt eredményt.