Bukik a kormány inflációs célja?

Idén már nem lehet számítani az infláció érdemi csökkenésére – mutatják a legfrissebb előrejelzések, amelyek az erős forint ellenére még a pénzromlás ismételt felpörgését sem tartják kizártnak a következő hónapokban. A drágulás hátterében a magas olajárak és a folyamatos hatósági áremelések állnak. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy hazánknak egyre nehezebb lesz kitörnie a magas inflációval párosuló alacsony gazdasági növekedés csapdájából.

Ebben az évben már nem lehet számítani az infláció érdemi csökkenésére, sőt egyáltalán nem jelentene meglepetést, ha a pénzromlás üteme ismét gyorsulásnak indulna a következő hónapokban – figyelmeztetnek a legfrissebb elemzői előrejelzések. A hazai és külföldi prognózisok erős szórást mutatnak a fogyasztói árak jövőbeli alakulását illetően, az azonban valamennyi előrejelzésben közös, hogy hónapról hónapra rosszabb adatokat tartalmaznak az év végére és a jövő évre várható drágulással kapcsolatban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma teszi közzé a júniusi inflációra vonatkozó mutatókat, s elemzők arra számítanak, hogy a pénzromlás üteme a májusban mért 7 százalék után a múlt hónapban ismét 6,9–7 százalékot tett ki, tehát az infláció magas szinten beragadt. A Portfolio.hu portál elemzői konszenzusa szerint júniusban a pénzromlás üteme elérte a 6,95 százalékot, s az őszig nem is lehet számítani csökkenésére.
*
Még ennél is jóval borúlátóbb előrejelzést adtak az MTI-nek nyilatkozó londoni befektetőházak, amelyek az infláció ismételt emelkedését jósolták. A Dresdner Bank az erős forint ellenére egyenesen arra számít, hogy a magyarországi infláció 8 százalék felett fog tetőzni a következő három-négy hónapban. A második fél évet az elemzők annak ellenére látják egyre borúsabban, hogy a forint az elmúlt hetekben látványos erősödést könyvelhetett el. A romlást mutatja, hogy a múlt hónapban még öt százalék körüli pénzromlást prognosztizáltak a közgazdászok az év végére, a friss előrejelzések azonban már 5,8–6,5 százalékos decemberi drágulásra számítanak. Az infláció idei érdemi mérséklődését alapvetően két tényező akadályozza. Egyrészt a második fél évben a kedvezőtlen külső környezet várhatóan nem mutat javulást, az energiaárak továbbra is magas szinten maradhatnak, az inflációra tehát erős globális nyomás nehezedik. A pénzromlás ütemének fékeződését gátolják a hazai hatósági áremelések is: a második félévben a gáz és a távhő ára tovább emelkedik, jóllehet az utóbbi két évben a KSH a gáznál 80 százalékos, a távfűtésnél pedig 40 százalékot meghaladó drágulást mért. Az élelmiszerárak alakulását változatlanul óriási bizonytalanság övezi: egyes elemzők úgy vélik, a második félévben az élelmiszerárak enyhe csökkenése sem kizárt, többek szerint azonban a drágulás folytatódik, csak mérsékeltebb ütemben.
A legfrissebb előrejelzések azt mutatják, hogy az utóbbi hetekben tapasztalt felfutása ellenére a forint még mindig nem olyan erős, hogy az már rövid távon alapkamat-csökkenést eredményezne, a további kamatemelések esélye ugyanakkor mérséklődött. Most az elemzői kar arra számít, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) következő ülésén változatlan szinten tartja a jegybanki alapkamatot.
A miniszterelnök ma egyeztetést tart a jegybank képviselőivel, ahol az előzetes nyilatkozatok értelmében a gazdasági növekedés problémáit vitatják meg. Gyurcsány közlése szerint a gazdaság prioritása a növekedés, és „ennek a célnak kell alárendelni a gazdaságpolitika összes többi célját”. E nyilatkozat alapján valószínűsíthető, hogy az MSZP által többször kifogásolt és túl szigorúnak tartott kamatpolitika szóba kerül a mai tárgyaláson, jóllehet ez kizárólag a jegybank hatáskörébe tartozik. A próbálkozás nem lenne új keletű, hiszen a Gyurcsány-kormány az elmúlt években már többször igyekezett nyomást gyakorolni a jegybankra annak érdekében, hogy az MNB lazább monetáris politikával segítse a gazdasági növekedést beindulását. A legfőbb probléma e javaslattal azonban az, hogy egy alacsonyabb alapkamat csupán rövid távon gyakorolhat érezhető hatást a gazdasági növekedésre, hosszabb távon nem. Ráadásul ha a jegybank egyszer is enged az effajta kormányzati nyomásnak, a piaci szereplők erre a jövőben is számítani fognak, az MNB tehát elveszti hitelességét, amely nélkül pedig kevésbé lesznek hatékonyak a lépései.
Gyurcsány keddi nyilatkozata alapján az sem kizárt, hogy az inflációs célkövetés 2001-ben bevezetett – eddig sikeres – rendszerének felülvizsgálata is szóba kerül majd a tárgyalásokon. Ez utóbbiról utoljára május végén egyeztetett a Pénzügyminisztérium és az MNB, s ekkor a jegybank ismét kiállt a 2005 augusztusában meghatározott háromszázalékos inflációs cél teljesítése mellett. Az alacsony inflációt középpontba állító politikát azonban most már nemcsak a kormányoldal egyes képviselői kifogásolják, hanem a jegybank legfőbb döntéshozó testületének, a monetáris tanácsnak egyik tagja is. Bánfi Tamás a múlt hónapban szintén az inflációs célkövetés rendszerét bírálta és kamatcsökkentés mellett érvelt, sőt azt is megjegyezte, hogy a 2009 végére kitűzött háromszázalékos cél csak erőltetett intézkedésekkel teljesíthető.