Fogják meg, tolvaj! Aki menekül, az lopott, aki kerget, azé a tárgy. Veszedelmes viszonyok a Blaha Lujza téren? Legalább világos viszonyok ilyenkor. Merthogy az elvett tulajdon kihez tartozása, illetve mibenléte ilyenkor legalább adott. A sötétlő erdő, ahová eljuthatunk, már kuszább dolog. A minap nyugdíjas erdőtulajdonosokat büntettek meg azért, mert loptak tőlük. A verdikt szerint erdőkerülővel kellett volna őriztetniük birtokukat az esetleges háborítók és felháborítók ellen, igen ám, csakhogy a szerencsétlen nyugdíjasoknak fogalmuk se volt, egyáltalán hol is fekszik kárpótlási erdőcskéjük, avagy: kerek ez az erdő, nem fér a zsebembe, négyfelé vágták, úgy próbálták meg. Bekövetkezett az eset, amikor a fától tényleg nem látszik az erdő.
A sötétlő erdő, ha csak szellemileg áll fenn, például Dante műveként, vajon kié, s ki védi meg az orvvadászoktól és fatolvajoktól? A szerzői jog és a természetvédelem közt sok a rokon vonás. Mind a természetvédelem, mind a szerzői jogvédelem – ha fogalmazhatok így – védett területekben gondolkodik. A természetvédelem védett területei a nemzeti parkok, bioszféra-rezervátumok, tájvédelmi körzetek, míg a szerzői jogvédelem jogvédett terrénumai a művek, regények, versek, dalok. A védettség hatására szellemi tulajdon, illetve természetközeli állapot jön létre. Mindkettő veszélyeztetve van. A Virunga Park hegyi gorilláit illegális fakitermelés, a zeneszerzők dalrezervátumait illegális letöltés fenyegeti. A szellemi tulajdon világnapját azonban már nem lehet kiénekelni a naptár csőréből. Ma már annyira legalább létezik a szellemi tulajdon, hogy szert tett egy saját világnapra. Bizony-bizony, ami a nőknek március 8-a és a dolgozóknak május elseje, az a szellemi tulajdonnak április 26-a. Legújabb kori vigasságaink! A nő és a munkás is legújabb kori találmány, hogy a melegbüszkeségről avagy -méltóságról ne is beszéljünk, amely – a Földhöz hasonlóan – ugyancsak kiharcolt magának egy megtartható napot. A naposcsibéknek vajon mikor lesz világnapjuk, és ott úgy fognak tüntetni majd, hogy tyúk vagy tojás?
„Doktor Bubó és doktor Agy / Szívtipró leszek majd, ha fagy. / Nekem elég a filozófia. / Mondják is rám, hogy jópipa.” Szívtipró című halhatatlan, örökzöld slágeremből idéztem, miheztartás végett. Gáspár Győzike a minap Szívtipró címen rukkolt elő legújabb lemezével. Nagy ügy. Perelni érte nem lehet, hisz a szerzői jog szerint a cím nem védett. Elvileg Háború és béke címen is jelentethetek meg regényt. A szerzői jogvédelem csak komplett részletekre, dallamokra, illetve teljes művekre vonatkozik. Védhetetlen viszont a népi emlékezet. Védhetetlen és megtarthatatlan egy kultúra erkölcsi üzenete.
A közkincs szabadon prédálható. A megosztásnak semmi sem szab határt. Internet időtlen idők óta van. Az első videomegosztókat úgy hívták, hogy Alexandriák. A szellem terjedése nem az Artisjus skrupulózus jogszabályai szerint megy végbe, hanem sokkal inkább az internetes fájlmegosztók, vírusok, netán a valódi járványok terjedési logikája szerint. Ez aztán oda vezet, hogy stílusok és vívmányok, egész kulturális portfóliók és arculatok az eredeti környezetből, az eredeti kontextusból kiszakadva válhatnak világhírűvé. Mondhatnak ellent egykori önmaguknak. Lehetnek borzalmas eszközök és maszkok a szervítő idegenség viszonyában. Jó példa erre a puskapor, amelyet a kínaiak tűzijátéknak, az európaiak viszont fegyvernek használtak. Némi átértelmezés.
Hasonló folyamat megy végbe világszerte ma is, épp csak a spirituális elbirtoklók összetétele változott, kifejezhetem úgy is, hogy Kína visszalopja a puskaport Európától felhőkarcolók, sugárhajtású repülőgépek és számítógépek formájában, és ugyanúgy másra használja, mint mi. Látszólag persze arra, amire való, de ne higgyünk a látszatnak. Ha a puskapor eredeti kontextusa a tűzijáték volt, akkor a tudományos-technikai forradalom eredeti kontextusa a felvilágosodás. A tudományos-technikai forradalom történetileg a felvilágosodás illusztrációja. Tágabb vetésben a reneszánsz illusztrációja. Ebből a kontextusból kiszakítva pedig dezideologizált puszta jólét. A puskapor nyugati fordítása: tűzijáték helyett fegyver, a csúcstechnika keleti fordítása: felvilágosodás helyett jólét. Ők sötéten fogyasztják az energiatakarékos villanykörtét. És nem csak Kína. Japán kezdte. Amerika megdöbbent, hogy ami létrejött a Szilikon-völgyben, azt a japánok jobban csinálják. Ma hovatovább India is jobban csinálja, de új Mezopotámia születik a Közel-Keleten is.
Ez az új kultúra mindent átvesz a Nyugattól, ami gyakorlatilag használ neki, és semmit sem, ami elvileg, ideológiai értelemben veszélyeztethetné. Átveszi a puskaport, ám nem engedi bekövetkezni az ősrobbanást. Az interneten változatlanul a teremtés napjainak kell hódítaniuk. A modern kozmológia és a modern európai szellemiség ebben a világban ma is tiltott gyümölcs.
Ha nem kérdezel, és nem gondolkozol, ha csak fogyasztasz, és jól érezd magad, akkor hetedíziglen kielégítjük vágyaidat. Ez a jelszó. E jelszót önti betonba Dubaiban a Dynamic Tower. A folyamatosan formaváltoztató felhőkarcoló, ahol a legolcsóbb luxuslakás kétmillió dollár. Veszik is a nyugati sztárok, befektetők és orosz mágnások, mint a cukrot, ám a Dynamic Tower ettől még nem lesz Világkereskedelmi Központ. A Dynamic Tower ettől még nem lesz új Bábel tornya. Nem veszélyezteti terrortámadás, mert elhiteti magáról, hogy lelki szegény. Elhiteti magáról, hogy noha milliárdosok lakják, palesztin lakájok tartják fenn, és színtiszta üzlet, mégsem erkölcsi fertő. Vagyis nem Nyugat.
A World Trade Center helyén a terrorakció tizedik évfordulójára, 2011-re nem fog elkészülni a Freedom Tower, a Szabadság-torony. A Dynamic Tower előbb fog elkészülni. Csekély vigasz ehhez képest, hogy a Szabadság-szobor még áll. A globális felmelegedés, az emelkedő tengerszint következményeként bokáig vízben nemsokára. Majd befürdik az is.
Mindent felforgat a bevándorlás
