Egész ágazatok vándoroltak el

Miközben a kormány óriási reklámhadjárattal népszerűsíti a Mercedes Kecskemétre települését, az országot elhagyó vállalatokról kevesebb szó esik. Pedig az utóbbi években egész ágazatok épültek le. Szakértők szerint az elvándorlásnak csupán az egyik oka az olcsóbb munkaerő csábítása, a vállalkozásbarát gazdasági környezet hiánya többet nyom a latba.

Cséfalvay Zoltán közgazdász szerint a nemzetközi nagyvállalatok körülbelül 10–15 évvel számolnak, amikor Magyarországra érkeznek, utána többnyire továbbállnak. Ám a szakértelmet, magas hozzáadott értéket megkövetelő ágazatokban egyáltalán nem törvényszerű az elvándorlás, mivel az államnak meglennének a lehetőségei, hogy itt tartsák a cégeket. – Az utóbbi néhány évben elsősorban azok a vállalatok hagyták el az országot, amelyek a rendszerváltás és 1996 között érkeztek az országba – nyilatkozta lapunknak Boros Imre közgazdász, a polgári kormány PHARE-ügyekért felelős tárca nélküli minisztere. A megszűnő cégek elsősorban az élelmiszeriparban, a textiliparban tevékenykedtek, de néhány elektronikai cég is keletre vándorolt. A vállalatok egy része olyan országokba települt tovább, ahol az olcsóbb munkabérek miatt csökkenteni tudta költségeit.
Ezeket a cégeket képtelenek lettünk volna visszatartani – vélik a lapunk által megkérdezett szakértők –, mivel a munkabér területén nem szállhatunk versenybe Kínával vagy Koreával, a vállalatoknak pedig nagyrészt kevésbé képzett munkaerőre volt szükségük, amelyet bárhol a világon megtalálnak. Viszont a nagyobb hozzáadott értéket megkövetelő ágazatokban egész más szempontokat tartanak szem előtt a befektetők: őket szakképzett munkaerővel, jó minőséget kínáló kis- és közepes vállalkozásokkal (kkv), vállalkozásokat serkentő adórendszerrel lehetne vagy lehetett volna az országban tartani. Sajnos, az említett feltételek közül egyedül a munkaerő az, amely vonzóvá tehet bennünket. – A magyar szakemberek hatékonysága a nyugat-európaiaknak körülbelül a kétharmada, míg munkabérünk csak a fizetésük negyven százalékát éri el – nyilatkozta lapunknak Bogár László közgazdász.
Munkaerőből egyébként sincs hiány Magyarországon, a lapunk által megkérdezett szakemberek abban egyetértettek, hogy körülbelül 600–800 ezer olyan munkaképes ember van az országban, akinek jelenleg nincs állása vagy a feketegazdaságban tevékenykedik. Más kérdés, hogy a beruházó elegendő szakképzett munkaerőt talál-e az üzeme környékén. – Az elvándorlás okozta bevételkiesést nagyon nehéz megbecsülni. Az iparűzési adó és a társasági adó jelenleg körülbelül 700 milliárd forintnyi bevételt jelent, de részletes kimutatások híján nem lehet megmondani, hogy ebből mennyi jut a nagy multicégekre, illetve mennyi érkezik be a kis- és közepes vállalkozásoktól. Ugyanakkor biztosra vehető, hogy a bevételek nagy részét a kkv-k teremtik elő – állítja Boros Imre. A volt miniszter kifejtette: a hatalmas letelepedési támogatások miatt a nemzetközi nagyvállalatok akár húszmillió forintot is kaphatnak egy munkahely teremtésére, holott ötmillió forint körüli összegért már a kkv-k is létre tudnának hozni új állásokat. – Sajnos, a munkahelyteremtésre szánt összegeket nem pályáztatja meg az állam, ezért nem a leghatékonyabban használjuk fel őket – figyelmeztetett Boros Imre.

Keleten erősít az UniCredit. Az olasz UniCredit bank kilencezer munkahely megszüntetését tervezi Nyugat-Európában. Ez az alkalmazottak öt százalékát érinti, ugyanakkor súlypontáthelyezést hajt végre Közép- és Kelet-Európa felé, és több mint 11 ezer munkahelyet teremt a térségben – adta hírül a távirati iroda. A negyedik legnagyobb európai és a hálózat mérete alapján a második legnagyobb olasz bank 11 500 munkahelyet hoz létre Közép- és Kelet-Európában azzal öszszefüggésben, hogy 1300 fiókot nyit a régióban. A pénzintézet bevételének felét külföldön realizálja, 23 országban negyvenmillió ügyfele van. A közép- és kelet-európai ré-gióban a legkiterjedtebb, 3600 fiókot magában foglaló hálózata van.