Sokat enyhítene a dolgozók kiszolgáltatottságán, ha a multinacionális cégek felé kormányzati szinten is képviselnék a munkavállalói jogokat – nyilatkozták 2005-ben lapunknak szakszervezeti vezetők, akik arra panaszkodtak: hiába az egyesülés joga, ha egy-egy multi nem akarja, nem lesz nála szakszervezet, így több százezren dolgoznak szervezett érdekképviselet nélkül.
– A magyarországi kereskedelemben jelen lévő mintegy harminc multinacionális társaság közül mindössze öt-hatnál van kollektív szerződés, az elmúlt években mégis korrektebb hozzáállás tapasztalható részükről – mondta Sáling József. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke szerint ez annak köszönhető, hogy verseny folyik a vásárlókért, sőt a dolgozókért is. A három évvel ezelőtt a multiknál dolgozó 330 ezer alkalmazott száma mára 350 ezerre nőtt, de még többre van szükség, így a cégek mind jobban megbecsülik alkalmazottaikat. Igaz, ez főként az anyagiakban jelenik meg, a bruttó 9 százalékos béremelésen túl megmaradtak a különböző juttatások. Bánásmód tekintetében a helyzet nem lett más, továbbra is „disznó módon beszélnek” a dolgozókkal – tette hozzá Sáling József.
A gépipar és kohászat terén nem sok a változás, 300-320 ezer munkavállalóból 60-65 ezren dolgoznak multiknál. Több mint felüknél van szakszervezet és kollektív szerződés, e helyeken rendezettek a munkaügyi viszonyok: üzemi tanácsok működnek, rendszeres bértárgyalások vannak. Hódi Zoltán, a Vasasszakszervezet elnökségi tagja szerint inkább úgy változtak a viszonyok, hogy ahol jó volt, ott most is jó, ahol rossz volt, most még rosszabb a helyzet. Utóbbi továbbra is a távol-keleti cégekre (lásd Hankook-botrányok) vonatkozik, ezeknél a társaságoknál a legalapvetőbb szakszervezeti, munkavállalói jogokat is nehéz érvényesíteni.
Mindent felforgat a bevándorlás
