A Miniszterelnöki Hivatal mellett működő Nyugdíj és Időskor Kerekasztal egy nyilvánosságra hozatal előtt álló munkaanyagában azt javasolja a kormánynak: a jelenlegi 62-ről fokozatosan 67 évre emelje fel a nyugdíjkorhatárt. Pataky Péter, a kormánnyal lojális Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szerint sajnos elképzelhető, hogy ugyan évtizedes távlatban, de valóban – ahogy a Blikk írta – ennyire emelkedhet a nyugdíjkorhatár. Szerinte azonban nem mindegy, hogy ez milyen ütemben, feltételek mellett valósul meg. Az, hogy a dolgozókat esetleg újabb öt évig kényszerítik a munkaerőpiacon maradásra, a mai magyar foglalkoztatottsági mutatók mellett a fiatalok elhelyezkedési esélyeit és a munkanélküliségi adatokat rontaná. Az elnök nem tartotta kizártnak, hogy a kabinet egyfajta tesztként „dobja be” a 67 éves korhatárt, hogy később – a leginkább közszájon forgó – 65 éves szintnek lehessen örülni. Magyarországon egyébként a várható átlagéletkor a férfiaknál 68, nőknél 76 év. Hab a tortán, hogy az Európai Parlament döntésére váró elképzelés szerint a munkáltató és a munkavállaló szerződéses egyezsége esetén 60, ügyeleti munkakörökben pedig akár 65 órás munkahét is engedélyezhető lenne a jelenlegi 48 helyett.
Daróczi Dávid kormányszóvivő cáfolta, hogy a kabinet tervezné a nyugdíjkorhatár emelését, mint mondta, nincs is javaslat a kabinet előtt erre vonatkozóan.
NATO légteret sértett egy bombával felszerelt orosz drón
