Kemény villanyszámlák elé nézünk

A világpiacon az utóbbi fél évben csaknem ötven százalékkal drágult az áram. Ennek egy része jövőre a közepes vállalkozások számláin csapódik majd le, viszont a szabályozás változása miatt a legkisebbek és a közintézmények megmenekülnek ettől. Szakértők szerint ha októberben nem lesz húszszázalékos gázáremelés, akkor a lakossági villanyár már nem változik az idén.

Januárban még 65 euróért adtak egy megawattóra villamos energiát az irányadó lipcsei áramtőzsdén, június végén azonban már 96 eurón is történtek kötések, s a 90 euró feletti jegyzés átlagos maradt. A drágulás egy részét hazánkban az egyetemes fogyasztói körbe nem tartozó felhasználók is a bőrükön érzik majd a jövő évben.
Igaz, ez a kör az idei szabályozáshoz képest valamelyest leszűkült, a villamosenergia-törvény módosítása szerint ugyanis 2009-től már a háromszor 80 ampernél nagyobb teljesítménnyel rendelkezők lesznek kénytelenek elfogadni a piaci árakat, szemben az erre az évre vonatkozó háromszor 50 amperes határral. Ráadásul a közintézmények is az egyetemes szolgáltatás részévé válnak, így a lakossághoz és a kisebb vállalkozásokhoz hasonlóan szabott áron jutnak áramhoz.
A Magyar Energia Hivatal (MEH) legutóbbi határozata szerint Magyarországon a piaci ár is sapkát kap, miután legutóbb a Magyar Villamos Műveket (MVM) „jelentős piaci erőfölényű” társaságnak nyilvánították. Ez alapján pedig a nagykereskedői díjszabást a lipcsei tőzsdén kialakult árhoz kötik dinamikusan (fél év súlyozott átlagát veszik), ám ha ezzel a maximummal számolunk, az is 15–20 százalékos tarifaemelkedést jelent 2009-re nézve.
Ami a lakossági fogyasztókat, illetve a többi egyetemes szolgáltatáson belül eső felhasználót illeti, szakértők szerint jó esély van rá, hogy az idén áremelkedés nélkül kihúzhatják. Az áram árát ugyanis nagyban befolyásolja a földgáz tarifája, mivel az erőművek többségében ezt a fűtőanyagot égetik el. A következő gázáremeléskor pedig – amelyre októberben kerülhet sor – 20–30 százalék körüli drágulás indokolna díjnövekedést, ám mint azt korábban már megírtuk, akkorra 12–15 százalék várható.
Az egyetemes szolgáltatók ugyanakkor benyújtottak a MEH-hez úgynevezett árváltoztatási kérelmeket, amelyre negyedévente, a gázárváltozáskor van lehetőségük. A több ellátót magában foglaló E.ON Hungáriánál, valamint a budapesti Elműnél ennek tényét lapunk megkeresésére megerősítették. Boross Norbert, az Elmű szóvivője viszont elmondta, társaságuk a szabályozás megváltoztatása miatt felfüggesztette a beadványt. – Ettől azt várjuk, hogy megoldja a jelenlegi helyzetet, de a végső szót az árakkal kapcsolatban a nagykereskedő MVM mondja majd ki – tette hozzá Boross.
– A hivatal jelenleg vizsgálja a kérelmeket – fogalmazott Szöllősi László, a MEH ár- és gazdasági elemző főosztályának vezetője, aki a folyamatban lévő ügyről nem kívánt többet hozzáfűzni. De megjegyezte, ebben az évben már több esetben kerültek hozzájuk ilyen kérelmek, amelyeket eddig vagy elutasítottak, vagy pedig a beadójuk vonta vissza azokat.
Pedig a gáz ára már háromszor változott ebben az évben, ráadásul az MVM is megemelte átlagosan három százalékkal nagykereskedelmi árait tavasszal. Így az egyetemes szolgáltatónak a törvényben előirányzott árrés eléréséhez a nagykereskedelmi díjak csökkenését vagy a végfelhasználói árak növelését kellene elérniük.

Duplázódik a gázár? A jelenlegi földgázár kétszeresével nézhet szembe Európa 2009 áprilisára – állítja a brit Financial Times egy amerikai tanácsadó cég tanulmányára hivatkozva. A Cambridge Energy Research Associates szerint mivel az olaj ára az egy évvel ezelőtti 70 dolláros hordónkénti szintről 140 dollárig drágult, a földgáz ára a mostani ezer köbméterre számított 350 dollár körüli mértékről 730 dollárig nőhet. A gáz díjszabása ugyanis kontinensünk legtöbb pontján 9 hónap eltolódással követi az olaj árváltozásait, így becsülhető meg a fűtőanyag jövőbeni tarifája. A gazdasági napilap úgy véli, egy ilyen hatás további nyomást helyezne a már így is nehéz helyzetben lévő európai fogyasztókra, s fölfelé tolná el az eurózóna inflációját is, amely júniusban négy százalék volt. Az euróövezetben a háztartások költségeinek öt százalékát teszik ki az energiaszámlák. Hazánkra nézve a megduplázódó ár kissé túlzónak tűnik, mert korábban a lapunk által kalkulált értékek „csak” másfélszeres drágulást mutattak jövő tavaszra, s a Gazprom vezetője is 25 százalékos várható emelkedésről számolt be korábban.