Korlát református temploma

Folytatjuk barangolásunkat a Hernád folyó völgyében, az egykori Abaúj vármegye magyarországi részében. Vizsoly, Göncruszka és Vilmány középkori templomainak ismertetésekor szóba került már, hogy a Pestről Kassára vezető kereskedőút menti községekbe úgynevezett vendégeket, német ajkú hospeseket telepített Gertrúd meráni hercegnő, II. András király hitvese. A tíz királynéi falu az 1210-es évek elejétől külön ispánságot alkotott a megyében, egy összegben adózott, élvezte kiváltságos helyzetét. E falvak nevei többnyire a teuton vendégek neveiből származnak: Gönc a régi német Kunz, Vilmány a Wilman (azaz: Vilmos), Vizsoly a Wysl személynév módosult alakja. A zempléni Magoska-hegy nyugati lábánál fekvő, Vizsollyal szomszédos falu, Korlát szintén telepes urától örökölte a nevét, aki Conradus de Archayként, azaz arkai Konrádként szerepelt egy 1267-ben kelt oklevélben. 1333 és 1335 között évenkénti átlagban 26 és 1/3 garast fizetett a korláti Szent Miklós-templom papja az egyházidézsma-szedőnek. Az összeg nagysága módosabb plébániára utal.
A XV. század elejétől a Rozgonyiak nevével is találkozunk a település birtokosai között, talán az ő kegyuraságuknak volt köszönhető a régi templom megújítása. Tágas, egyhajós, sokszögzáródású épület készült – vélhetően a régebbi építmény anyagának felhasználásával –, a nyugati homlokzatán fából ácsolt toronnyal. A hajót vakolt síkmennyezet fedi, a csúcsos, kőkeretes diadalívvel elválasztott szentély csillagboltozatú. A meredeken felfutó bordák gyámok nélkül simulnak az oldalfalba, kívülről támpillérek nyelik el a boltozat nyomását. Csúcsíves a sekrestyébe nyíló ajtó, s a déli oldalon összesen hat eredeti gótikus ablak bocsát be világosságot a templomba (az északi oldal két ablaka XIX. századi).
A XV. század derekán, 1440 körül cseh huszita rablók szállták meg, kétszáz évvel később török hordák pusztították Korlátot. Az 1600-as években a község lakói áttértek a református vallásra, birtokukba vették az öreg templomot, belsejét az új liturgia rendje szerint átalakították. Az 1640. évi támadás után Korlát földbirtokosává lett Láncziak a kuruc háborúk idején Thököly Imre oldalára álltak, aminek „eredményeként” 1715-re egyetlen jobbágy maradt a településen. Később Nikházy György, II. Rákóczi Ferenc generálisa telepedett le, és épített barokk kúriát, majd katolikus kápolnát a faluban.
A református templomot 1816-ban renoválták; hengeres oszlopokon nyugvó karzata és kő harangtornya 1925-ben készült. Mostanában lánc, lakat és figyelmeztető felirat őrzi a templomot a hívatlan látogatóktól. Korlátnak 1828-ban több mint 1100, 1960-ban 630 lakója volt, napjainkban alig háromszázan élnek itt, a lakosság jelentős része szemlátomást nem teuton ősöktől származik. Van is baja a falunak, a település honlapján olvasható, hogy a katolikus templom 2004-ben készült harangját 2006-ban ismeretlenek ellopták (az újabb haranghoz 150 ezer forintot adott a megyei közgyűlés elnöke)…