Magyar–szlovák megbékélés zarándoklattal

Főként arra jó a közös zarándoklat Mátraverebély-Szentkútra, hogy magyarok és szlovákok megtapasztalják azt a Jézus Krisztust, aki leginkább összekapcsolhatja a két népet – harangozta be Kálmán Peregrin, a kegyhely ferences szerzetese azt az általuk kezdeményezett holnapi imanapot, amelyen mindkét ország katolikus püspöki kara képviselteti magát.
Kétezer zarándokot várnak holnapra a szlovák határhoz közeli Mátraverebély-Szentkútra az ottani nemzeti kegyhely szentélyét őrző ferences rendi szerzetesek. Kálmán Peregrin atya beszámolt, a hívek között egyaránt lesznek anyaországi és felvidéki magyarok, szlovákiai és magyarországi szlovákok. A zarándoklat és imanap a magyar és a szlovák katolikus püspöki konferencia kölcsönös (esztergomi) kiengesztelődésének második évfordulóján zajlik le. A mátraverebélyi ünnepi szentmisét együtt celebrálják a hazai és a szomszédos ország püspökei és papjai Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek vezetésével. Käfer István professzor, a Szent Adalbert Közép-Európa Kutatócsoport igazgatója hangsúlyozta, az évszázadok hosszú során át a történelmi Magyarország keretei közt élő szlovák népnek a XIX. század végéig „hungarus” tudata volt, és ilyen értelemben – szláv létére is – sokkal közelebb állt a magyarsághoz, mint a csehekhez. A konfliktust szerinte a türelmetlen nacionalizmusok csempészték a két nép együttélésébe. „A szlovákoknak is volt egyfajta Trianonuk: a határ meghúzásakor elveszítették hungarus gyökereiket és népességük egy részét” – mutatott rá. Kérdésünkre, nem nehéz-e a megbékélés munkálása azután, hogy nemrégiben a kisebbségi magyarok kárára alakították át az egyházmegyék határait Szlovákiában, Käfer azt felelte, komoly jelei vannak, hogy a szlovák püspökök nem használják fel a magyar hívek ellen az ott lezajlott egyházmegyereformot.