Az utóbbi héten valamelyest megnyugodott az olajpiac, a hordónkénti ár szűk, 135–137 dolláros sávban mozgott, Szaúd-Arábia és Kuvait kitermelésnövekedési bejelentésétől pedig mindenki az olcsóbbodást várta. Tegnap hajnalban azonban öt dollárt emelkedve túllépte a 142 dolláros határt a fekete arany árszintje, amelyen a nap folyamán végig megkapaszkodott.
A hirtelen megugrást nagy valószínűség szerint az okozta, hogy a világ olajtermelésének negyven százalékát adó Olajexportáló Országok Szervezetébe (OPEC) tartozó Libéria megszellőztette, viszszafogná a felhozatalát, mivel az amerikai kongresszus pert helyezett kilátásba néhány OPEC-tag ellen. Ehhez képest érdekes, hogy az említett kapacitásbővítési ígéretek nem nyomták le az olaj árát, csupán szinten tartották azt. Persze érdemes megvárnunk július 1-jét, mivel Szaúd-Arábia ekkortól vállalta napi 200 ezer hordóval több olaj piacra engedését.
A mostani hirtelen drágulásban nyilván közrejátszott az a két jóslat is, amely a kőolaj további árnövekedését jelzi előre. Ezek egyike az OPEC elnökétől, Chakib Kheliltől származik, aki szerint az olaj egy-két hónap alatt eléri a 170 dollárt, mielőtt az év végén valamelyest mérséklődne az árfolyama. Ennél jóval borúsabb képet festett Alekszej Miller, a Gazprom elnöke, aki úgy véli, hogy 250 dolláros árszint is elképzelhető a közeljövőben.
– Ez a jóslat nem meglepő, hiszen a globális energiafelhasználás szokatlanul nagy ütemben növekszik, s a jelek szerint szinte érzéketlen az árakra – tette hozzá Miller, utalva elsősorban Kína és India fellendülő keresletére.
– Ázsia a bicikliről átült a robogóra. Mi lesz, ha autóba ül? – fogalmazta meg a kérdést a Gazprom első embere. Mint mondta, jelenleg az OPEC elvesztette befolyását a világ olajpiacára, amit alátámaszt, hogy „egyetlen olyan döntés sem született az utóbbi időben, amelynek valós hatása lett volna a globális piacra”.
A Hezbollah újabb háborúval fenyegette meg Izraelt
