Július elsejétől, holnaptól megszűnik a 36 órás munkahét az egészségre ártalmas és veszélyes munkakörökben, az Alkotmánybíróság ugyanis megsemmisítette a munkaidő-kedvezményre vonatkozó rendeletet. A döntés több tízezer kohászatban, gyógyszer-, festék- és gumiiparban, ércbányászatban, kádkőgyártásban, ólom- és vegyi ártalomnak kitett egyéb munkakörökben dolgozót érint. Számukra egy 1990-ben hozott jogszabály tette lehetővé eddig, hogy a törvényes heti 40 órás munkahét csak 36 órából álljon, ám a munkaadók már régóta támadták a rendeletet mondván: az utóbbi években nagyon komoly, a környezet- és a munkakörülmények javítását célzó beruházásokat végeztek, így a törvény betartásával versenyhátrányt szenvednek más cégekkel szemben.
Végül tavaly júniusban a Magyar Vegyipari Szövetség és Magyarországi Gyógyszergyártók Szövetsége fordult az AB-hez, amely a szakszervezetek szerint „feltűnően gyors döntést” hozott. Az érdekvédők attól tartanak, hogy elbocsátások kezdődnek az érintett ágazatokban, hiszen, ha tíz százalékkal nő a munkaidő, ugyanennyivel kevesebb dolgozóra lesz igény. Mivel az Országos Érdekegyeztető Tanácsban eddig nem sikerült egyezségre jutni a kérdésben, korábbi bejelentésük szerint a szakszervezetek visszaviszik az ügyet az AB elé.
A munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatos szabályozás megsértésének egyik ironikus esete a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök érdekeltségébe tartozó Motim Kádkő és a Motim Műkorund Kft.-nél történt. A már említett fejlesztésekre hivatkozva a cégeknél a heti munkaidőt 40 órára emelték 2003-ban. A társaságoknál csak a munkaügyi bíróság, a Legfelsőbb Bíróság ítélete, az OMMF háromszori végrehajtási bírsága és az évekig tartó pereskedés után állt helyre a törvényes munkaidő. Gyurcsány érdekeltségeinél történteket még akkor tárta föl a sjató, amikor ő még a Medgyessy-kormány sportminisztere volt.
Rapid délutáni friss - Az igazi forradalmár erőszakos? + videó
