Magyarország számára is megoldás lehet az Európában csak Robin Hood-adónak nevezett adónem, amely az energiaipari cégek extraprofitját adóztatja meg – ezt még Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mondta a múlt heti brüszszeli csúcstalálkozó után. Úgy vélte, a távfűtés támogatási rendszerét ilyen módszerrel 10-20 milliárd forinttal lehetne megtoldani. A kérdés csak az, a kormányfő valójában mely cégek extraprofitjára gondolt. Veres János pénzügyminiszter szerint ez „néhány száz, energetikával foglalkozó cégre terjedhet ki”.
Az áramszolgáltatóknál ugyanakkor nehezen keletkezik ilyen többlet, hiszen a drága olaj és földgáz magasabb előállítási költséget eredményez, amit nem tudnak teljes egészében a fogyasztókra hárítani, főként a hatóságilag szabott árak miatt. Különös tekintettel arra, hogy a Magyar Villamos Művek azt a háromszázalékos emelést sem tudta érvényre juttatni a villamos energia árában, ami a fűtőanyagok drasztikus drágulása miatt vált szükségessé.
– A Mol már jelenleg is fizet Robin Hood-adót bányajáradék formájában – mondta lapunknak Somlyai Dóra, az olajtársaság szóvivője, utalva arra, hogy a 2007-ben így befizetett 100 milliárd forintból 66 milliárd a gázár-kompenzációs keretet gazdagította. Somlyai Dóra szerint a Molnál nem képződik extraprofit a hazai olaj- és gázkitermelésből, mivel a bányajáradék összege a világpiaci árakkal arányosan növekszik, tehát a társaságtól a költségvetés elvonja azt. – A bányajáradék mértéke mezőnként változik, átlagosan 70 százalékát veszi el az állam a bevételnek, de van olyan területünk is, ahol ez az arány 85 százalékot tesz ki – fűzte hozzá. Ennél magasabb elvonás már a kitermelésösztönzéstől és a mezőfejlesztéstől venné el a forrást, ami Veres szavai szerint nem lehet cél. Így marad az a lehetőség, hogy esetleg a már így is egy év alatt 20 milliárd forinttal megnyirbált gázártámogatás egy részét csoportosítsák át a távfűtéses háztartások számára.
Somlyai Dóra állítja, az általuk fizetett bányajáradék már így is az európai átlag többszöröse. – A magyarországi bányajáradék nem tartozik a világon a legalacsonyabbak közé, igaz, a legmagasabbak közé sem – közölte megkeresésünkre Drucker György, az Ex Libris tanácsadó cég vezetője. De leszögezte, azokban az országokban, ahol a bányajáradék mértéke alacsony, ott egyéb hozzájárulások fizettetésével egészítik ki a befizetendő összeget, ahol viszont magas, ott a többi elvonás alacsonyabb. A gáz árára kitérve elmondta, ma már a világ szinte valamennyi pontján úgy működik a rendszer, hogy a hazai kitermelés és az import árszintje között nem tesznek különbséget.
Hazánkban a Molon kívül egyébként további hét társaság végez szénhidrogén-kitermelést. A Magyar Bányászati Hivatal lapunkhoz eljuttatott adatai alapján kőolajból jelenleg 17,4 millió tonna az a mennyiség hazánkban, amit gazdaságosan lehet kitermelni, s ez még nagyjából 19 évre elegendő – már amennyiben tartjuk a 2006-os felhozatali szintet, ami egy év alatt 0,9 millió tonnát tett ki. A kőolaj mennyisége körülbelül 130 és fél millió hordónak felel meg. Összehasonlításképpen Norvégia 10,1 milliárd hordós, míg Oroszország 69,1 milliárd hordós készlet fölött rendelkezik. A földgáz esetében Magyarország alatt húsz évre elegendő, 57,7 milliárd köbméteres mennyiség terül el, amiből 2006-ban 3,2 milliárd köbmétert hoztunk a felszínre. Eközben Német-ország 210 milliárd, Oroszország pedig még 47 ezer milliárd köbmétert termelhet ki a fűtőanyagból
saját területén. A számok alapján jól látszik, hogy igazi extraprofit
valójában a legnagyobb kitermelő országoknál keletkezik, akik exportra is képesek készleteik óriási mérete miatt.
A Hezbollah újabb háborúval fenyegette meg Izraelt
