Pásztohy András leszögezte, csatlakozási szerződésünkben az áll, hogy hazánk csak a belépésünk utáni hét esztendőben, azaz 2011-ig zárhatja ki a magyar föld-piacról a határainkon túlról érkező befektetőket. A szerződés ugyan-akkor – alapos indoklás esetén – lehetővé teszi azt is, hogy ezt a határidőt további három évvel meghosszabbítsák. Magyarországnak kezdeményeznie kell a 2011–2014 közötti időszakra is a külföldiekre vonatkozó tilalom fenntartását, aminek a miniszteri biztos szerint az a fő oka, hogy csatlakozásunk óta a magyar földárak a vártnál kisebb mértékben emelkedtek. Továbbra is nagyságrenddel olcsóbb a magyar birtok a nyugatinál, ami a földpiac megnyitása esetén rendkívül kedvezőtlen következményekkel járna a hazai gazdálkodók számára. Ezt támasztotta alá Bódizs Tamás, a Magyar Agrárkamara alelnöke is, aki a konferencián úgy fogalmazott: a földművelésügyi miniszter ígéretét bírja a Brüsszelnek benyújtandó kérelemmel kapcsolatban. A szakember szerint a növekvő agrárbevételek ellenére a magyar gazdálkodók jövedelemhátránya növekszik a nyugati versenytársakhoz képest, ezért termelőink nem állnák meg a helyüket egy három év múlva kiélesedő földpiaci küzdelemben.
A külföldiekkel kapcsolatos tilalom meghosszabbítása egyébként azon ritka birtokpolitikai kérdések közé tartozik, amelyben a különféle érdekcsoportok között egyetértés mutatkozik. Jakab István, a gazdakörök szövetségének elnöke legalábbis arról tájékoztatta lapunkat, hogy támogatják a kormány törekvését. Áthidalhatatlan a távolság ugyanakkor a felek között a földtörvény módosításával, jelesül a gazdasági társaságokra vonatkozó földtulajdonlási tilalom feloldásával kapcsolatban. Az agrártárca nemrégiben vonta viszsza azt az előterjesztését, amellyel az állattartó telepeket működtető cégek előtt nyitotta volna meg a kaput. Pásztohy András lapunknak elmondta, csak akkor állnak elő újabb javaslattal, ha az bírja az agrártársadalom konszenzuson alapuló egyetértését. Ángyán József, a Fidesz szakpolitikusa ugyanakkor a tanácskozáson arra emlékeztetett, hogy az agrárkormányzat az állami birtokok értékesítésénél és a támogatások odaítélésénél olyan diszkriminatív szabályokat működtet, amelyek a tőkés agrártársaságokat részesítik indokolatlan előnyökben.
A Hezbollah újabb háborúval fenyegette meg Izraelt
