Szenvedélyes vitákat kiváltó feladat vár a berlini parlament kulturális bizottságára. A múlt század német történelmét meghatározó diktatúrák emlékének feldolgozása, mindenekelőtt a további emlékhelyek koncepciója, két táborra szakította a témával foglalkozó szakértőket és politikusokat. Melyik erőszakrendszer áldozatainak kell szélesebb teret szentelni? A kommunisták vagy a nemzetiszocialisták bűntetteinek? Már a kulturális ügyekben illetékes államminiszter, Bernd Neumann kidolgozta tervezet előszava felkorbácsolta a kedélyeket, amikor a „két német totalitárius rendszerre” utalt. Salomon Korn a német zsidók központi tanácsának képviseletében azzal a váddal lépett elő, hogy e megfogalmazás kísérlet arra, hogy egy szintre helyezze a hitleri és a keletnémet diktatúrát. „Megpróbálja az NDK-ban elkövetett jogsértéseket a nemzetiszocializmuséval párhuzamba állítani” – hangoztatta Korn.
Klaus Schröder, a berlini egyetem történésze szerint előnyben kell részesíteni a kommunista hatalom atrocitásainak átvilágítását, mert az NDK-múlt feldolgozását az újraegyesítés óta eltelt tizenkilenc esztendő során sem sikerült megvalósítani. Erre utal a fiatal nemzedék elrettentő tudatlansága a keletnémet diktatúra lényegéről. A hajdani Stasi-börtönben, a főváros északkeleti részében, Hohenschönhausenben berendezett emlékhelyet vezető Hubertus Knabe kereken leszögezte: „A kommunista igazságtalanságok teljes feldolgozása csak akkor valósulhat meg, ha a szocialista egységpárt diktatúrája is olyan kiemelt szerepet kap a németek emlékezetében, mint a nemzetiszocialista bűntettek.” Wolfgang Thierse, a Bundestag szociáldemokrata elnökhelyettese, a kulturális bizottság tagja szerint megkezdődött a harc a visszaemlékezés tortájának felosztásáért.
Neumann egyébként időközben átdolgozta tervezetét, amely négy hajdani koncentrációs táborban kialakítandó múzeumnak biztosítana állami támogatást, az NDK-múltnak viszont csak három hasonló jellegű hely jutna: Potsdamban, az egykori szovjet KGB-börtönben, a berlini falra emlékeztető emlékhelyen, a Bernauer Strassén és Marienfelden, a keletnémet menekülteket befogadó táborban.
A Hezbollah újabb háborúval fenyegette meg Izraelt
