Szerb szkupstina alakult Koszovóban

Megalakították a koszovói szerb parlamentet, amelyet sem a hivatalos Koszovó, sem a nemzetközi közösség nem támogat. Pristina azt hangoztatja, e lépés jogilag semmisnek tekinthető. A koszovói szerbek a képviseleti testületüket éppen Vid napján (június 28., illetve június 15., a julián naptár szerint) hozták létre, a koszovói (rigómezei) ütközet évfordulóján, aminek jelképes üzenetet szántak.

Fatmir Sejdiu koszovói elnök attól tart, hogy a szerbek lépése destabilizálhatja az országot, s ezért felszólította a polgárokat, hogy tartózkodjanak a reakcióktól. A pristinai megfigyelők elemzéseikben rámutatnak, hogy ez a szerbeknek az első válaszuk a függetlenség február 17-i kikiáltására, az első intézményes szembeszegülés a függetlenséget jelképező pristinai központi hatalommal. A koszovói elnök közben nyomatékosan megismételte, hogy Pristina soha többé nem tárgyal Belgráddal Koszovó státusáról. Egyéb kérdésekről kész a párbeszédre, de csakis az egyenrangúság elve alapján.
Belgrádban közben a Demokrata Pártnak váratlanul fontos lett a Magyar Koalíció (MK) állásfoglalása, hogy a felkínált feltételekkel nem kíván részt venni a kormányzásban. Vuk Jeremics külügyminiszter tévényilatkozatban kijelentette, meglepetéssel értesült, hogy a Magyar Koalíció „visszautasította a felajánlott részvételt az új szerbiai kormányban”. Jeremics ugyanakkor kifejezte reményét, hogy sikerül hamarosan megállapodásra jutni, hogy a kabinet mielőbb megalakulhasson. Szembeötlő az igyekezet, hogy a késedelemért most az MK-t tenné felelőssé az a párt, amely az eddigi kormányalakítási huzavona felelős részese volt, s amely elfogadhatatlan feltételekkel hívta a kormányba a Magyar Koalíciót. Most a magyar pártok szövetségének a szemére veti, hogy „nem most van a megoszlásnak és az ellentéteknek az ideje”.
A Magyar Koalíció súlyát közben váratlanul még tovább növelte a Liberális Demokrata Párt bejelentése, hogy a parlamentben nem fog az új kormányra szavazni. Ezért lett fontos a demokraták számára az MK állásfoglalása. Miután a kormány csak 128 voksra számíthat, a Magyar Koalíció négy képviselője nélkül nem lesz meg a többség a 250 tagú parlamentben. Igaz, Pásztorék eddig egy szóval sem mondták, hogy nem szavaznák meg a kormányt. A liberálisok viszont közölték, hogy miért nem támogatják a kabinetet. Egyrészt azért, mert sokallják a minisztériumok számát, másrészt mert túl sok engedményt tettek a szocialistáknak, harmadrészt pedig azért, mert leszűkítették a kormányalakítással megbízott miniszterelnök tevékenységi terét, amikor olyan kormányt vesz át, amelyet mások alakítottak.
Borisz Tadics szerb elnök közben cáfolta azokat a híreket, hogy megoszlás van a Demokrata Pártban, ami a kormányfő kijelölésekor markánsan kifejezésre jutott. Elmondta, még a kampány idején azt hangoztatta, hogy a kormányfő párton kívüli gazdasági szakértő lesz, amit most a választásával megerősített. (Mirko Cvetkovics kijelölt szerb miniszterelnök formálisan ugyan párton kívüli, lényegében azonban a Demokrata Párthoz közel álló politikus, aki a Djindjics-kormánynak is tagja volt, s a mostaninak is – ugyancsak a demokraták kádereként).