Tehetetlen mézügyben a főállatorvos

Süth Miklós országos főállatorvos szerint a méz minőségének jelenleg alkalmazott hazai és uniós vizsgálati módszerei alkalmatlanok arra, hogy egy profi hamisítót le lehessen leplezni. Ennek ellenére az általa irányított hatóság 30 millió forintot költött el vizsgálatokra.

Munkatársunktól
2008. 07. 04. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem adott magyarázatot az országos főállatorvos a Hír TV műsorában arra, hogy miért költöttek el ennyi közpénzt az áruházak polcaira kerülő méz vizsgálatára, ha azok valójában értékelhetetlen eredményt hoznak. Süth ugyanakkor folyamatosan vizsgálati eredményekre hivatkozott az adásban. – Magyarország Európában meghatározó mézforgalmazó – mondta –, ezért nagyon szomorú, ha ennél a terméknél is vizsgálat alapján lehet meggyőződni, hogy mikor beszélünk mézről és mikor méznek tűnő cukorszirupról. A korábban hiteltelennek minősített vizsgálatok fontosságát hangsúlyozva hozzátette: ezek az adatok nagyon sokat segítenek a hatóság tájékozódásában.
A műsorban az sem derült ki, hogy a főállatorvos miért nem vett részt a Magyar Méhészeti Egyesület tavalyi akciójában, amikor az egyesület a tekintélyes brémai laboratóriumban vizsgáltatott meg mézmintákat, amelyekről kiderült, különösen a külföldről importált mézek botrányos hamisítványok. Süth szerint e vizsgálat hitelességével baj volt, mert a mintákat nem hatósági állatorvos vette le, és nem ő küldte el a vizsgálatra. Mindezt annak ellenére állítja, hogy lehetősége lett volna az együttműködésre, ugyanúgy, mint az idén, ám most sem vettek részt a vizsgálatban. A főállatorvos tehetetlensége azonban a fogyasztók megtévesztését eredményezheti, azt, hogy a magyar lakosság ellenőrizetlen hamisítványt fogyaszt. Süth ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta. Annak okául, hogy miért nem hajlandó megnevezni a hamisítókat, az adatvédelmi törvényt jelölte meg. – Ennek alapján csak akkor van lehetőségem a közlésre, ha közvetlen életveszély van – állította. A főállatorvos végül azzal nyugtatta meg a mézkedvelőket, hogy „nem lehet mindent megúszni Magyarországon”.
Lapunknak nyilatkozó jogász szakemberek szerint a fogyasztók megtévesztésével kapcsolatos adat közérdekűnek számít, márpedig nem lehet megtagadni a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát.

Többet hoz, mint a kábítószer. Évi ötszázmilliárd dollár haszon származik az élelmiszer-bűnözésből a világon – mondta Szeitzné Szabó Mária, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal főigazgatója egy konferencián. – Az emberi életet is veszélyeztető, engedély nélkül végzett tevékenység nyeresége ma már meghaladja a kábítószer-kereskedelemből származót – mondta a főigazgató. Az országos főállatorvos szerint tavaly több mint egymillió hatósági élelmiszer-ellenőrzést végeztek, és ezek harminc százalékában tártak fel minőségi kifogást. A rendezvényen szóba került a M.E.G.A. Trade ügye is, amelyben a talált 583 tonna gyanús terméknek csak egy töredékéről bizonyosodott be, hogy lejárt szavatosságú vagy átcímkézett. Helik Ferenc fővárosi és Pest megyei főállatorvos arra emlékeztetett: céget 48 millió forint minőségvédelmi bírsággal sújtotta a hatóság, de a csőd miatt végül egy forintot sem kapott az állam. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.