Vita az iráni fenyegetésről

A maguk módján úgy amerikai, mind orosz illetékesek kétségbe vonták Irán e heti rakétalövészetének valódi tartalmát. Washingtoni nem hivatalos források állítják: a Forradalmi Gárda kevesebb rakétát indított, mint azt Teheránban közölték, Moszkva szerint pedig az események azt bizonyítják, hogy az iráni rakétaarzenál nem indokolja az amerikai rakétavédelmi rendszer európai elemeinek telepítését.

Kétségbe vonható Irán állítása, hogy az előző napi után csütörtökön ismét több rakétát indított, illetve az, hogy zajlottak-e aznap újabb rakétakísérletek – állítják nevük elhallgatása mellett nyilatkozó amerikai illetékesek, árnyalva ezzel a riadalmat keltő hivatalos amerikai reakciót is. A teheráni állami tömegtájékoztatás beszámolói szerint az iráni hadsereg elit alakulata szerdán összesen kilenc közepes és nagy hatótávolságú rakétát, majd csütörtökön újabb, föld-víz, föld-föld és víz-levegő osztályú rakétákat lőtt ki egy hadgyakorlat során. Amerikai védelmi minisztériumi és hírszerzési források szerint viszont összesen csak 7–10 rakétát lőtt ki a Forradalmi Gárda. Azt az amerikai illetékesek is elismerték, hogy szerdán egy 2000 kilométeres hatótávolságú, Izraelt, illetve a Perzsa-öböl térségében működő amerikai katonai támaszpontokat is elérni képes Sahab-3 rakétát is tesztelt Irán, s a Fehér Ház hivatalosan ezt súlyos fenyegetésként értékelte.
Az Egyesült Államoknak kiterjedt eszközrendszere van a rakétaindítások észlelésére és tanulmányozására. Először kémek, illetve telefon- és rádiólehallgatások útján tudomást szereznek a készülő lövészetről, majd amikor az sorra kerül, szenzorok sorát irányítják a megfelelő helyre. Az érzékelők lehetnek indításjelző és elektrooptikai felderítő műholdak, a rakéták adatközlését figyelő úgynevezett telemetriai lehallgatóállomások, illetve olyan Cobra Ball repülőgépek, amelyek több száz kilométeres távolságból képesek a rakétákat vagy a visszatérő fejrészeket is lencsevégre kapni.
Az iráni rakétakísérletek megmutatták a teheráni arzenál korlátozott képességeit, és bebizonyították, hogy nincs szükség az amerikai rakétapajzs elemeinek tervezett közép-európai telepítésére – jelentette ki az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov rámutatott, hogy az iráni rakéták hatótávolsága legfeljebb 2000 kilométer. Ilyen paraméterek mellett nincs szükség rakétaelhárító rakétarendszerre, hogy reagáljanak az effajta veszélyekre – mondta. Moszkvát nagyon elkeserítette, hogy kedden Prágában aláírták a kritizált rendszer tűzvezető radarjának csehországi elhelyezésére vonatkozó szerződést; Lengyelország még hezitál az elfogórakéták befogadásán, de Litvánia alternatívaként rendelkezésre áll.