Többek között a Hírközlési Érdekegyeztető Tanáccsal (HÉT) is kompromisszumot kíván kötni a kulturális minisztérium az „internetadóként” elhíresült törvénymódosítás tervezetével kapcsolatban – mondta el Csák Ferenc államtitkár a sajtó képviselőinek egy háttérbeszélgetésen. Az érdekegyeztető tanács a nagy mobil- és internetszolgáltató cégek képviseletét látja el, a HÉT volt az egyik nagy szakmai szervezet, amely tavasszal tiltakozott a Nemzeti Kulturális Alapról (NKA) szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása ellen.
A jogszabály az NKA forrásait bővítené a kulturális tartalmakat is közvetítő új technológiák kulturális járulékával, amely az internet-hozzáférés és mobil-tartalomszolgáltatás terheinek növelését eredményezné – a szolgáltatók szerint ez visszavetné az új technológiák elterjedését, mélyítené a „digitális szakadékot” a társadalomban. A törvénymódosítás támogatói viszont azzal érvelnek, hogy az NKA forrásai amiatt csökkentek, mert a régi technológiák – például a magnokazetták – szinte teljesen eltűntek a kereskedelemből, az új technológiák kulturális járuléka pedig nem megfizethetetlen, mindössze 20-70 forintos többletkiadást jelentene a fogyasztóknak, felhasználóknak.
Mindenesetre az „internetadóként” elhíresült törvénymódosítás tervezetét a képviselőkkel sem sikerült elfogadtatni az Országgyűlés tavaszi ülésszakán, ezért most a kulturális minisztérium kompromisszumos javaslatot tett a nagy mobil- és internetszolgáltató cégeknek – derült ki Csák Ferenc szavaiból. A kulturális tárca államtitkára elmondta, amennyiben sikerül különmegállapodásokat kötni a nagy cégekkel arról, hogy évente milyen javasolt művészeti projekteket támogatnak, a minisztérium eltekint az NKA járulékalapjának kiterjesztéséről. Ha mégsem sikerül megegyezni, a tárca mérlegelni fogja a járulékalap kiterjesztését a digitális szolgáltatókra.
Az államtitkár lapunk kérdésére nem fejtette ki, hogy vajon egy „össznépi diszkó” támogatásával egy adott cég teljesíteni fogja-e a kultúrmecénási feladatot, és a művészeti projektek támogatását szponzoráció formájában képzelik-e el. Egyelőre az sem világos, hogy a törvénymódosítás elfogadásához milyen politikai támogatást remél a kisebbségi kormány – a tervezet megfúrásában ugyanis élen járt az egykori koalíciós partner, az SZDSZ.
A törvénymódosítás tervezetét ősszel kívánja újra benyújtani a parlamentnek a minisztérium, akárcsak az előadó-művészeti – közismertebb nevén színházi – törvény tervezetét. Utóbbi akciót a magyar dráma napjára, szeptember 21-re kívánja időzíteni Hiller István oktatási és kulturális miniszter. Ez a jogszabálytervezet egyelőre nem élvezi minden érintett szakmai szervezet támogatását.
Megírtuk, a Magyar Táncművészek Szövetségéből több társulat – az Operaház táncegyüttese, a Magyar Nemzeti Balett, a Madách Színház Tánckara, továbbá Markó Iván társulata, a Magyar Fesztivál Balett és a Magyar Balettszínház Gödöllő is – kilépett, s új szakmai tömörülést hozott létre Magyar Hivatásos Tánc- és Balettegyüttesek Egyesülete néven. Bár Csák Ferenc arról számolt be, hogy Schneider Márta államtitkár minden olyan szakmai szervezettel egyeztetett az előadó-művészeti törvény tervezetéről, amely korábban kifogással élt, lapunk úgy tudja, Schneider ugyan fogadta a Magyar Hivatásos Tánc- és Balettegyüttesek Egyesületének képviselőit, elvi támogatásáról biztosította őket, ám érdemileg a törvénytervezet megalkotásába már nem lehetett beleszólásuk, mivel eddig semmilyen szakmai grémiumba nem választották be őket.
A háttérbeszélgetésen Csák Ferenc államtitkártól még megtudhattuk, hogy a reneszánsz év a kulturális minisztérium idei legfontosabb arculata: a nagy „reneszánsz” fejlesztések – Szépművészeti Múzeum, Budavári Palota, gödöllői, fertődi, edelényi kastély – támogatási szerződését „már” ez év második felében megkötik. Kiderült az is, a reneszánsz év kommunikációjára negyedmilliárdot fordítottak. Csak mi tesszük hozzá: pucér nős bulvárlapban is hirdették.
Oroszország
Nagy-Britannia csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz
