Alkotmányba ütköző szerződések?

Egyetlen bérleti szerződést sem kötöttek meg még a költségvetési intézmények a vagyonkezelővel, miközben már jövőre díjat kell fizetniük az általuk használt ingatlanok után. A konfliktus oka az, hogy a vagyonkezelőnél általában kisebb díjmentes alapterületet állapítottak meg ezen intézmények számára, mint amekkorára valóban szükségük van. Az eljárás alkotmányossági aggályokat is felvet.

Bár a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a törvényben megszabott határidőn belül, június végén elküldte azokat a szerződéseket a költségvetési szervezeteknek, amelyek alapján az érintetteknek bérleti, illetve vagyonkezelési díjat kell fizetniük a jövő évtől, ám azok közül még egyet sem írtak alá. Az épületeket eddig ingyen használó intézmények azért késlekednek, mert keveslik azt a központi normatíva alapján meghatározott alapterületet, ami után még nem kellene fizetniük. A vagyontörvény csak az e fölötti térhasználatért ró ki díjat rájuk. Most két lehetőségük van: vagy összehúzzák magukat, vagy pedig kifizetik a normatíván felüli terület után a piaci alapon számított bérleti díjat. Utóbbinál azonban jóval a szervezetek teherbírásán felüli összegeket számláztak ki.
– Akad olyan szervezet, akivel már aláírás-közeli állapotban vagyunk – mondta megkeresésünkre Száraz Gábor, az MNV szóvivője. Ugyanakkor nem tudott válaszolni arra, hogy mikor hozzák tető alá mind a 206 bérleti és 326 vagyonkezelői szerződést, hiszen erre – mint fogalmazott –, nem lehetett határidőt szabni. Hozzátette, jelenleg a szerződésmódosítások folyamata zajlik, mivel minden esetben egyedi megállapodás alapján dől majd el, mennyi is lesz a valójában fizetendő számla végösszege. A rendszer 2009-től lép életbe, azonban Száraz Gábor úgy véli, valóban működőképes csak 2010-ben lesz majd.
A vagyontörvény vonatkozó passzusa eredetileg azt a célt szolgálná, hogy a költségvetési szervek csak a valójában számukra szükséges helyet foglalják el, s ami így felszabadul, abból az állam bérleti díj, valamint értékesítés formájában bevételre tehet szert. Az egyik szociális célú állami szervezet lapunknak név nélkül nyilatkozó vezetője viszont akkora összeg befizetéséről szóló szerződést kapott, amit állítása szerint képtelen kigazdálkodni, illetve ha ezt megtenné, szervezete működésképtelenné válna. Elmondása alapján nem tudják magukat összébb húzni, mivel meglátásuk szerint a jelenleg használt területre maradéktalanul szükségük van.
A HVG korábban egy budapesti közgyűjtemény vezetőjét idézte, akinek a számításai szerint a vagyonhasználati és vagyonkezelési díj meghaladná a múzeum 2008-as, egymilliárd forint körül alakuló költségvetését. Az intézmény attól tette függővé a szerződéstervezet aláírását, hogy sikerül-e kialkudnia a bérleti díj fedezetéül nagyobb hozzájárulást az állami büdzséből.
Szintén a lapnak fogalmazott úgy Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. korábbi elnöke, hogy az intézkedést visszalépésnek tartja a felsőoktatási törvényben egyszer már megszerzett lehetőséghez képest.
– Sok év alatt kiharcolt eredmény volt, hogy ha eladtuk valamelyik ingatlanunkat, a bevételét megtarthattuk fejlesztésre. Így jöhetett létre egyetemünk új, Duna-parti épülete – hangsúlyozta Mészáros. A vagyonkezelő által megállapított díj az egyetem mostani költségvetésének harmadát tenné ki, amibe a rektor – többi felsőoktatási intézményvezető kollégájával együtt – nem ment bele, inkább várnak a szeptemberre tervezett rektori konferenciáig. A bérleti díj kiterjed természetesen a minisztériumokra is. A vagyonkezelőnél már többször megjegyezték, miután elkezd működni a rendszer, számba veszik annak lehetőségét, hogy az egyes szervezeteket, tárcákat lehet-e esetleg területileg csoportosítani.
Aggályosak az állami szervek finanszírozásának újabb szabályai, hiszen felvetik az autonómiák függetlenségét garantáló alkotmányos elv sérelmét – mondta lapunknak a rendelkezések kapcsán Cservák Csaba alkotmányjogász. A Független Jogász Fórum elnöke kifejtette: ha egy intézményt jogszabály kötelez bizonyos állami feladat ellátására, akkor számára biztosítani kell az előírt tevékenység folytatásához szükséges forrást is. – Amennyiben valamely költségvetési szervnek a közfeladata teljesítéséhez ingatlant biztosítanak, az épület használatáért felszámított díj mindenképpen csökkenti az intézmény forrásait – mondta az ügyvéd, majd hozzátette: ez azt jelenti, hogy ugyanannyi, esetleg több közfeladat ellátását kevesebb pénzből kell megoldania az érintett szervnek. Cservák Csaba megítélése szerint mindezek miatt az új szabályok alkotmányos aggályokat vetnek fel.