Az Enola Gay napja

Augusztus 6.: 1945 óta olyan dátum ez a nap, amelyről valószínűleg mindörökre megemlékezik a világ. A könyörtelen pusztítás napja kitörölhetetlen a történelemből. Új korszak kezdődött.
Hirosimáról már mindent elmondtak, leírtak, bemutattak, amit lehetett, emlékezni rá viszont soha nem elég. A gátlástalan pusztításnak ezzel a fokozatával új arcáról mutatkozott be az ember.
Egy már megnyert világháború utolsó óráiban földig bombázni egy kiéheztetett várost, ahol katona talán már nem is volt, csak a civil lakosság, messze áll egy diadalmas hadisikertől. Ez a vandalizmus – az atombomba ledobása – kizárólag a megfélemlítést, az elrettentést szolgálta. Harry Spencer Truman amerikai elnök beírta magát a történelem szégyenkönyvébe.
Az Enola Gay bombája már a becsapódáskor hetvenkétezer ember halálát, nyolcvanezer sebesülését okozta. További százezrek a sugárzás hatására vesztették életüket. Még föl sem ocsúdott a világ, amikor két nappal később, augusztus 8-án az ugyancsak japán Nagaszaki ismerhette meg az embermészárlásnak ezt a fajtáját. Itt negyvenezer volt az azonnali áldozatok száma.
A világháború óta számos atomhatalom nőtt ki a földből, de – Istennek hála – újabb bomba azóta emberre nem hullott. A háborúzó felek „csak” hagyományos fegyverekkel irtják egymást.
A nyomasztó rettegés azonban örökké itt marad a fejünk fölött.