Csalóka számok a fizetési mérlegben

Bár az első negyedéves fizetési mérleg a tavalyinál kedvezőbb számokat mutat, ennek oka nem a gazdaság fellendülésében, hanem nagyrészt a Magyar Nemzeti Bank számítási módszerének változásában keresendő. A szeptemberben megjelenő második negyedéves adatok ugyanakkor kellemetlen meglepetéseket tartalmazhatnak majd.

Hírösszefoglaló
2008. 08. 16. 19:23
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy módszertani váltás miatt tűnt kedvezőnek a fizetési mérleg az első negyedévben – írja a Napi Gazdaság. Mint arról lapunkban már olvashattak, a fizetésimérleg-statisztika a külföldi beruházások adózott bevételének a szokásosnál jóval kedvezőbb szerkezetéről számolt be az első negyedévben. A külfölddel szemben fennálló finanszírozási igény (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes hiánya) az előző negyedévhez képest csökkent. Értéke 367 millió euró (forintban számítva 92 milliárd forint) volt, a szezonális hatások kiszűrésével 729 millió euró, ami a GDP 2,2 százaléka. A folyó fizetési mérleg hiánya 2007 azonos időszakában 1,102 milliárd euró, szezonális hatásoktól megtisztítva 1,105 milliárd euró volt.
A külföldre kifizetett osztalékok értéke csak 245,9 millió eurót ért el, aminél alacsonyabb szinten utoljára 2001-ben járt. Az újra befektetett jövedelmek az év elején szokásos, 250 millió eurónál általában jóval alacsonyabb érték helyett csaknem 350 millióra emelkedtek.
Ezek a jól hangzó számok azonban nagyrészt a Magyar Nemzeti Bank (MBN) számítási módszerének megváltozásában gyökereznek. A korábbi gyakorlat szerint ugyanis a külföldre kifizetett osztalékok arányát becsléssel állapította meg az MNB, mégpedig úgy, hogy a húsz százalékát az első, míg a többit a második negyedévre írták. Az új adatgyűjtési rendszerben viszont a vállalatok jelentései alapján állapítják meg az osztalékokat, és mivel a társaságok nagy része a második negyedévben dönt az osztalékokról, ezek a második három hónap adatai között fognak jelentkezni. Mivel úgy tűnik, az első negyedévben az osztalékok kevesebb mint húsz százalékot tettek ki, a második negyedév adatai hordoznak majd kellemetlen meglepetéseket. Ám ezek publikálására szeptember végéig kell várnunk.
– Igaz, hogy a negyedéves adatokat befolyásolhatja a módszertani változtatás, ám ez az egész éves adatokra nem lesz hatással, mivel azokban mind az első, mind a második negyedév adatai szerepelni fognak – nyilatkozta lapunknak Listár Dániel, a jegybank szóvivője.
A Magyarországon képződő osztalékok jelentős része egyébként külföldi beruházásokba vándorol – írja a gazdasági napilap. A nyugat- és közép-dunántúli kereskedelmi és iparkamarák adatai szerint az elmúlt három évben közel húsz százalékkal csökkent azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek az eredményeiket itthon fordítják fejlesztésre. Míg 2004-ben a nyugat- és közép-dunántúli vállalatok csaknem nyolcvan százaléka magyarországi fejlesztésre fordította eredményét, tavaly már alig hatvan százalékuk cselekedett így. Az idehaza megtermelt forintokból elsősorban a szomszédos országokban – Szlovákiában, Romániában és Ukrajnában – épült, bővült számos üzem.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.