Csőd után új cégekbe menekítik a vagyont

Cégalapítási hullámot indítottak el a körbetartozások. Annak ellenére növekszik az új vállalkozások száma az építőiparban, hogy a megrendelések mennyisége és értéke közben folyamatosan apad. Magyarországon jelenleg tízszer annyi építési vállalkozás működik, mint Ausztriában. Szakértők szerint a cégek számának növekedése a lánctartozások következménye: a vállalkozások jelentős része kifizetetlen számlákat hagy maga után, tulajdonosaik pedig új társaságokba menekülnek.

Egyre több céget alapítanak az építési vállalkozók. Ebben az évben június végéig 3859 építőipari cég alakult a tavalyi első fél évben bejegyzett 2034-gyel szemben – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Az Opten közleménye szerint az új cégek megjelenésével párhuzamosan folytatódott a működő cégek számának lassú emelkedése is: az első fél évben 63 140 építőipari vállalkozás tevékenykedett az országban, 1650-nel több, mint egy évvel korábban. Ausztriában egyébként tizedannyi építési vállalkozás működik, mint Magyarországon. Nálunk az új vállalkozások jelentős része úgynevezett projektcég, vagyis egyetlen munka elvégzésére hozzák létre őket, és amikor a munkát befejezik, a céget is megszüntetik.
– A cégek szaporodása összességében hátrányos az ágazatra nézve, és egyelőre nem is látszanak a megtisztulás jelei. A jelenség mögött ugyanis részben az áll, hogy sok felszámolásba vitt cég tulajdonosa új vállalkozást alapít, és ott folytatja, ahol abbahagyta, kifizetetlen számlákat hagyva maga után. Vannak olyanok is, akik tudatosan készülnek arra, hogy úgysem fizetnek majd – nyilatkozta lapunknak Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.
Akiket nem fizetnek ki, általában belebuknak a vállalkozásba, de ez abban az esetben is előfordulhat, ha késve kapják meg a pénzüket. Mivel Magyarországon a kis- és közepes vállalkozások nagyon kevés tőkével rendelkeznek, akár egyetlen nem vagy késve fizető üzleti partner is tönkre tudja tenni őket. Csorbai Hajnalka szerint nem csak a nem fizetők hibáztathatók a gyakori csődökért, a vállalkozások óvatlansága is közrejátszik a körbetartozások elharapódzásában. A cégek gyakran nem néznek utána kellően üzleti partnerüknek, pedig egy kis figyelemmel sok kellemetlenséget megelőzhetnének. Ha előleget kérnek, akkor pedig mérsékelhetik az esetleges veszteségeiket, vagy még a munka korai szakaszában szembesülhetnek a megrendelőjük fizetésképtelenségével. Az óvatlanságot egyébként többen arra vezetik vissza, hogy a cégeknek minden munkára szükségük van, ezért attól tartanak, hogy ha túl sokat körülményeskednek, akkor lecsúsznak a megrendelésről. Ezt a félelmet Csorbai Hajnalka nem tartja megalapozottnak. Mint elmondta, ha egy kis tájékozódás már a munka elvesztésével jár, akkor valószínűleg valami nincs rendben a megrendelővel, ezért a cégek jobban járnak, ha nem lépnek üzleti kapcsolatba vele. Az is gyakori probléma, hogy a vállalkozók a pályázat elnyerésének reményében irreálisan alacsony árat határoznak meg. Úgy gondolják, majd a munkák során spórolnak annyit, hogy a munka mégis nyereséges legyen. Ennek a módszernek azonban gyakran az alvállalkozók isszák meg a levét.
A növekedés mögött Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szervezetének alelnöke szerint is a lánctartozások állnak. Ez abból is látszik, hogy míg a cégek száma növekszik, az ágazat teljesítménye folyamatosan csökken. Tavaly 200 milliárd forinttal kevesebb forgalma volt az építőiparnak, mint 2006-ban. Az idei év első felében pedig 12 százalékkal kevesebbet, mint 2007 hasonló időszakában. Jelenleg 2000 milliárd forint körüli az építési és szerelési tevékenységek teljesítménye, ám ennek ötöde, 400 milliárd forint már a lánctartozások csapdájába került. Ennek közel felét soha nem fogják megkapni a cégek – állítja Koji László. A tartozások miatt tönkremenő vállalkozások tulajdonosai általában megpróbálnak tiszta lappal indulni, ezért új céget alapítanak. – A legtöbb adósságot az építőipar felé egyébként az állam és az önkormányzatok halmozták fel – állítja az alelnök. Bár azt a javukra lehet írni, hogy ha később is, de ők legalább fizetnek. Csak győzze kivárni a vállalkozó.
Az Opten adatai szerint miközben az összes cég körében a felszámolások száma 11 százalékkal emelkedett a tavalyi első fél évhez képest, addig az építőiparban a növekedés üteme 21 százalék volt, és a felszámolás alá került 5600 cég rekordértéket jelent. Rendkívül rossz képet fest az ágazat belső viszonyairól, hogy míg a más területeken egy végelszámolásra egy felszámolás jut, addig az építőiparban több mint kettő. Ez azt jelenti, hogy a nehéz helyzetbe került vállalkozások lényegesen ritkábban választják a tevékenység tisztességes feladásának útját, inkább eladósodott cégeket hagynak magukra a tulajdonosok – állítja az Opten igazgatója.