Eltűnő addiktológiai ellátás

Több mint egy év telt el azóta, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium feltűnt, az országban a szenvedély- és a pszichiátriai betegek nappali ellátása hiányos, hogy főként Közép-Magyarországon és az Alföld teljes területén kellett bővíteni az intézmények kapacitását, és növelni számukat. E célból születtek is javaslatok, de közbejött az Egészségügyi Minisztérium nagy kórház-átszervezési reformja, így számtalan pszichiátriai és addiktológiai intézményre lakat került anélkül, hogy az valóban indokolt lett volna. (Egyebek mellett erre az összehangolatlanságra hívja most fel az Állami Számvevőszék a tárcák figyelmét.)
Időközben súlyosbodott a hazai kábítószerhelyzet, a leggyakoribb drogok sorában (marihuána, speed) a harmadik helyre tornászta fel magát a kokain 2008-ban. Bár a droghasználat Budapesten és az ország délnyugati régiójában a legelterjedtebb, továbbá a budapesti 8–9–10. évfolyamon tanuló fiatalok 24,7 százaléka fogyasztott már életében valamilyen drogot, mégis több intézményt szüntetett meg a tárca.
Az Országos Addiktológiai Intézet égisze alatt öt Támasz-központ működött nyár elejéig, lefedve a főváros különböző térségeinek járóbeteg-ellátását. „Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakítást” csak egy gondozó élte túl (Liget utcai), négy bezárt intézmény közül egy európai hírű ambulanciát jogutód nélkül tüntettek el. A megszüntetett ellátással felszabadult kapacitásnak szintén nyoma veszett, több száz, korábban kihasznált szakorvosi órában most senki nem rendel.
Az egészségügyi tárca a fent említett problémával kapcsolatban így válaszolt lapunknak: „A 2006/132-es törvény értelmében járóbeteg-szakellátás vonatkozásában a 2006. december 31-én működő kapacitások finanszírozhatók. Ezért is tervezi többek között a tárca ezen törvény módosítását.” Mint megtudtuk, a szakemberek a kialakult helyzetet – a peremterületeken élőknek is a lakhelyüktől kétórányira lévő gondozóba kéne járniuk naponta – a város egyes részein úgy igyekeznek technikailag áthidalni, hogy még fél évig a háziorvos írja fel azokat a gyógyszereket, amiket korábban a gondozóban dolgozó pszichiáter ítélt meg kezelésként.
Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben (OPNI) évekig működő Drogmegelőzési Módszertani Központ és Szakambulancia bezárásakor hasonló folyamat zajlott le. Bár a szaktárca ígéretet tett arra, hogy az intézetben akkor feleslegesnek tartott 226 szakorvosi és 226 nem szakorvosi óra feladatának ellátására pályázatot ír ki, az ezzel kapcsolatos miniszteri döntés meghozatalához szükséges előkészítő munka a mai napig áll.
A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikája az OPNI pszichiátriai profiljából papíron 95 ágyat vett át, amit két intézetben, a Kútvölgyi Klinikai Tömbben és a Balassa utcai klinikán lát el. Ezáltal a kórház ellátási kötelezettsége ma 271 ezer lakosra terjed ki, sürgősségi esetben is ide szállítják a mentők a betegeket.
Az átszervezés kapcsán emlékezetes Kéri Szabolcs, a SOTE vezetőhelyettesének nyilatkozata: A döntéshozóknak kellene választ adniuk arra, milyen pszichiátriai ellátást szeretnének „mert most úgy állunk, hogy azt az alapoktól kell újjáépíteni”.