Évezredek óta lakott hely Isztambul

Már a kőkorszakban is lakott volt a mai Isztambul területe. Erre engednek következtetni azok a nyolcezer éves csontok, amelyeket az épülő Marmaray-alagút miatti ásatásokon találtak.

Volt Bizánc, később Konstantinápoly, nyolcvan éve Isztambulnak hívják. A történelemkönyvek szerint a Boszporusz és a Márvány-tenger két oldalán elterülő város ősét, Büzantiont a megarai görögök alapították meg Büzasz vezetésével Krisztus előtt 667-ben, poliszuk gyarmatvárosaként. A ma tizenkétmilliós metropolis kinőtte magát, többfunkciós alagút épül az európai és ázsiai részek alatt. A Marmaray-alagút földmunkái miatt nagyszabású régészeti feltárások kezdődtek, az egyik ásatáson az Isztambuli Egyetem munkatársai nyolcezer éves csontvázakat találtak.
A Turkish Daily News beszámolója szerint négy különböző prehisztorikus temetkezésen fedezték fel a csontvázakat, amelyeket Kr. e. 6400–6200 között helyezhettek végső nyugalomra. „Ezek a sírok azt bizonyítják, hogy Isztambul helyén már a legkorábbi időkben is települések álltak, akkor, amikor megkezdődött a népvándorlás Anatóliából Európa felé” – hangsúlyozta Mehmet Özdogan, az Isztambuli Egyetem őstörténeti professzora. Kifejtette, ezek a leletek arra is fényt vetnek, hogy a történelem előtti időkben a Márvány-tenger kis kiterjedésű és sekély volt. Az MTI úgy tudja, a meglelt maradványok közé tartozik százötven, a bizánci korból származó csontváz is, más értékes leletek mellett. Felfedeztek harminckét hajóroncsot, ezek a VII. és a XI. század között süllyedtek el.
A Marmaray-alagút építése közben feltárták a város ősi kikötőjét, és rábukkantak a települést körülvevő első városfalra is. A leletek egy részét az Isztambuli Régészeti Múzeumban állították ki.