Fortuna istennő orcája

Csaknem fél éve kezdődtek el a baranyai megyeszékhely belvárosában azok az ásatások, amelyeknek eredményéről szerdán számoltak be a sajtó képviselőinek a régészek. A Kossuth téri – mintegy háromszáz férőhelyes – mélygarázs építése miatt szükségessé vált feltárások során római kori freskót, középkori edényeket és érméket találtak.

Mintegy fél esztendeig tartott a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága által végzett ásatás, amelynek során egy háromezer négyzetméteres területet tártak fel a szakemberek. Tóth Zsolt ásatásvezető elmondta, az őskorból tudományos szenzációval is szolgálhattak, hiszen az úgynevezett mészbetétes edények kultúrájából kilenc sírt tártak fel, köztük lovas temetkezésre is volt példa. A római időszakból útrészletet, illetve már a rómaik által is visszabontott épületek maradványai kerültek elő. Egy, a II. század végére, a III. század elejére tehető épület területén találták meg a Fortuna istennőt vagy Abundantia megszemélyesített alakját megörökítő freskótöredéket, valamint egy sast ábrázoló szobortöredéket.
A római temetőben csaknem százhetven sírt találtak, amelyeknek ötöde téglából készült, és a legtöbbjük rejtett valamilyen viseleti tárgyat – bronz és csont karperecet, csatot, fibulát, fülbevalót, gyűrűt – is. A középkor esetén azzal számoltak, hogy ezen időszak hangsúlyosan lesz jelen a területen, mivel a Kossuth tér az akkori városfalon belül helyezkedett el. Ezzel szemben mindössze két épület falára és pincéjére bukkantak – a pincék közül az egyiket a mélygarázs kijárati rámpája alatt időszakosan látogathatóvá teszik. Az ásatás során előkerült, Pál apostolt ábrázoló kis szobrot a XIII. századra datálják.
Az ásatás utolsó előtti napja meglepetéssel is szolgált: egy gödörben egy vélhetőleg elrejtett, XVI. századból származó – I. Ferdinánd magyar király kétszáz ezüstdénárát rejtő – bőrtarisznyát találtak, és mellette V. Károly német-római császár hat ezüsttallérját is.