Lomnici Zoltán mandátumának megszűnésével szétvált a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökének és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) vezetőjének funkciója. A helyzet azért nevezhető különösnek, mert már az 1997. évi igazságügyi reform bevezetése előtt felvetődött: helyes-e, ha a két fontos irányító posztot egyazon személy tölti be. Az élet most feloldotta ezt az ellentmondást, s ha csupán átmeneti időre, az új vezető megválasztásáig is, a funkció kettévált. A Legfelsőbb Bíróságot Kaposvári Bertalan, az LB eddigi elnökhelyettese vezeti, az OIT élén pedig Fazekas Sándor elnökhelyettes, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke áll.
Fazekas szerint nem lehet exlex helyzetről beszélni. A jogszabályok ugyanis rendezik ezt a szituációt. Elmondta: az OIT július 1-jei ülését már ő vezette. Fontos kérdéseket tárgyaltak. Eldöntötték, hogy megvizsgálják, miképpen lehetne csökkenteni a Fővárosi Bíróság és a Pest Megyei Bíróság rendkívüli munkaterheit. Az igazságügyi tárcával közösen átfogó intézkedési csomagot terjesztenek elő. Ez három elemből áll. Az egyik a büntető- és a polgári eljárási jog szabályainak módosítása. A múlt héten az előkészületeket befejezték. A megyei és a táblabíróságok, illetve a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetői áttekintették a lehetőségeket, a javaslatok elkészültek. A perek elhúzását kívánják kiküszöbölni a büntető- és a polgári ügyekben. A nyáron egyébként áttekintik, majd módosítják az OIT szabályzatait is. Átláthatóbbá kívánják tenni a testület munkáját. Ez már várhatóan szeptemberben megtörténik. A tervek szerint az ülések napirendjét az interneten közzéteszik és a határozatok is nagyobb nyilvánosságot kapnak.
Az intézkedési csomag részeként javasolják a bírák és az adminisztrátorok számának növelését. Fazekas Sándor elmondta, az OIT korábbi számításai szerint a bírói kar létszámát 2860-ról körülbelül százzal, az ügyintézőkét pedig 1700-zal kellene emelni. Az adat nem végleges, hiszen jelenleg is folyamatban van az az elemző munka, amely az ügyek számának és egyéb jellemzőjének alapulvételével kívánja kimutatni: milyen ráfordítás szükséges, hogy a peres és a nem peres eljárásokat elfogadható időn belül, jó színvonalon zárják le. Emlékeztetett: idehaza eddig csupán az akták száma szolgált a személyi feltételek, a státusok megállapításának alapjául. Ez torz eredményhez vezetett, hiszen nemcsak arról van szó, hogy például a főváros és Pest megye negyven százalékkal részesül a teljes országos ügymennyiségből. Figyelembe kell venni azt is, hogy ehhez a két bírósághoz érkeznek a legbonyolultabb gazdasági, vagyonjogi és bűnperek.
Az OIT vezetője megemlítette: tovább küzdenek azért, hogy nyugati mintára megvalósuljon az a gyakorlat, amely szerint egy-egy bíró munkáját három ügyintéző, illetve adminisztrátor segíti. Komoly pazarlás, hogy jelenleg nagyrészt a bírák végzik az adminisztrációs tennivalókat. Az igazságügyi alkalmazottak száma átlagosan 1,9-2,2 között van.
Megkérdeztük az OIT vezetőjét, mikor dönt a testület azokról a javaslatokról, amelyeket Kaposvári Bertalan, a Legfelsőbb Bíróság elnöki jogkörben eljáró elnökhelyettese a múlt napokban ismertetett a sajtóval. A terv az ítélkezés minőség-ellenőrzését szolgálná. Fazekas Sándor közlése szerint erről szeptemberben kap az OIT tájékoztatást. Csak nagy vonalakban ismeri az LB vezetőjének koncepcióját a jogegységi eljárás szabályainak módosításáról, s a jogerős ítéletek, határozatok elemzéséről. Kaposvári Bertalan szeretné bővíteni a jogegységi eljárást kezdeményezők körét. Jelenleg a legfőbb ügyész, az LB elnöke és kollégium-vezetői, folyamatban lévő perekben pedig a Legfelsőbb Bíróság tanácselnökei tehetnek ilyen indítványt. Ami a jogerős ítéletek tudományos igényű elemzését illeti, arra Fazekas Sándor közlése szerint most is van mód: újságírók és kutatók jelenleg is engedélyt kaphatnak a megyei bíróságokon a lezárt ügyek aktáinak tanulmányozására. Amennyiben Kaposvári Bertalan a minőség-ellenőrzés részeként hasonló megoldásra gondol, akkor az törvénymódosítás nélkül nemcsak a Legfelsőbb Bíróságon, hanem a Magyar Bíróképző Akadémia égisze alatt is elvégezhető lenne. Az OIT vezetője azonban hozzátette: konkrétan csak az írásbeli javaslat megismerése után ítélhetik meg a kezdeményezést, s arról legkorábban szeptemberi ülésén tárgyalhat az Országos Igazságszolgáltatási Tanács.
Fazekas Sándor leszögezte: nem tudja, meddig lesz szükség arra, hogy helyettesek irányítsák a Legfelsőbb Bíróság és az OIT munkáját. Az új főbíró megválasztása a parlament feladata. Az OIT természetesen véleményt mond majd az államfő következő jelöltjéről is. Baka Andrást – mint ismeretes – nem támogatták. Személyes véleménye szerint a bírói kar olyan szakembert látna szívesen a főbírói székben, akinek megfelelő ítélkezési és vezetői gyakorlata van. Az OIT véleménye egyébként nem kötelezi a képviselőket. Az elnökhelyettes arról nem kívánt nyilatkozni, ő maga vállalná-e a jelöltséget.
Függetlenül attól, mikor tölti be az Országgyűlés az igazságszolgáltatás vezetőjének posztját, az OIT folytatja a megkezdett reformokat. Korábbi határozatait alapul véve átláthatóbbá, gördülékenyebbé kívánja tenni a testület és a bíróságok működését. Fazekas Sándor elmondta még: a július 15-én megkezdett ítélkezési szünet idején a bíróságok ügyeletet adnak. Átveszik a beadványokat, s meghozzák az ítéletet a gyorsított eljárással előállított vádlottak ügyeiben. Erre a napokban több példa is volt: a vádhatóság bíróság elé állított néhány olyan személyt, akik a homoszexuálisok felvonulása idején a vád szerint jogsértést követtek el.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke közölte: a 2006-os őszi események ügyei közül jelenleg 16 bűnper van náluk folyamatban az eredetileg megindított 57 eljárás közül. A többi fellebbezéssel a Fővárosi Bíróságra került. A vád garázdaság, hivatalos személy elleni erőszak és rongálás bűntette. Reményeik szerint az év végéig lezárják az összes elsőfokú eljárást.
Magyar Péter
Magyar Pétert kinevették az utcán, nem bírta ki, hogy ne szóljon be egy cifrát + videó
