Gyorsítanák a peres eljárásokat

Csökkentené a főváros és Pest megye bíróságainak munkaterhét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT). Ennek előmozdításáért a szaktárcával együtt intézkedési csomagot állítottak össze. Fazekas Sándor, az OIT elnöki jogkörben eljáró elnökhelyettese lapunknak elmondta: a büntető- és a polgári eljárás szabályainak módosításával szeretnék elejét venni a perelhúzó taktikáknak. A bírói létszámot százzal, az asszisztensekét ezerhétszázzal növelnék. Olyan szakembert látnának szívesen a főbírói székben, akinek megfelelő ítélkezési és vezetői gyakorlata van.

Lomnici Zoltán mandátumának megszűnésével szétvált a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökének és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) vezetőjének funkciója. A helyzet azért nevezhető különösnek, mert már az 1997. évi igazságügyi reform bevezetése előtt felvetődött: helyes-e, ha a két fontos irányító posztot egyazon személy tölti be. Az élet most feloldotta ezt az ellentmondást, s ha csupán átmeneti időre, az új vezető megválasztásáig is, a funkció kettévált. A Legfelsőbb Bíróságot Kaposvári Bertalan, az LB eddigi elnökhelyettese vezeti, az OIT élén pedig Fazekas Sándor elnökhelyettes, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke áll.
Fazekas szerint nem lehet exlex helyzetről beszélni. A jogszabályok ugyanis rendezik ezt a szituációt. Elmondta: az OIT július 1-jei ülését már ő vezette. Fontos kérdéseket tárgyaltak. Eldöntötték, hogy megvizsgálják, miképpen lehetne csökkenteni a Fővárosi Bíróság és a Pest Megyei Bíróság rendkívüli munkaterheit. Az igazságügyi tárcával közösen átfogó intézkedési csomagot terjesztenek elő. Ez három elemből áll. Az egyik a büntető- és a polgári eljárási jog szabályainak módosítása. A múlt héten az előkészületeket befejezték. A megyei és a táblabíróságok, illetve a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetői áttekintették a lehetőségeket, a javaslatok elkészültek. A perek elhúzását kívánják kiküszöbölni a büntető- és a polgári ügyekben. A nyáron egyébként áttekintik, majd módosítják az OIT szabályzatait is. Átláthatóbbá kívánják tenni a testület munkáját. Ez már várhatóan szeptemberben megtörténik. A tervek szerint az ülések napirendjét az interneten közzéteszik és a határozatok is nagyobb nyilvánosságot kapnak.
Az intézkedési csomag részeként javasolják a bírák és az adminisztrátorok számának növelését. Fazekas Sándor elmondta, az OIT korábbi számításai szerint a bírói kar létszámát 2860-ról körülbelül százzal, az ügyintézőkét pedig 1700-zal kellene emelni. Az adat nem végleges, hiszen jelenleg is folyamatban van az az elemző munka, amely az ügyek számának és egyéb jellemzőjének alapulvételével kívánja kimutatni: milyen ráfordítás szükséges, hogy a peres és a nem peres eljárásokat elfogadható időn belül, jó színvonalon zárják le. Emlékeztetett: idehaza eddig csupán az akták száma szolgált a személyi feltételek, a státusok megállapításának alapjául. Ez torz eredményhez vezetett, hiszen nemcsak arról van szó, hogy például a főváros és Pest megye negyven százalékkal részesül a teljes országos ügymennyiségből. Figyelembe kell venni azt is, hogy ehhez a két bírósághoz érkeznek a legbonyolultabb gazdasági, vagyonjogi és bűnperek.
Az OIT vezetője megemlítette: tovább küzdenek azért, hogy nyugati mintára megvalósuljon az a gyakorlat, amely szerint egy-egy bíró munkáját három ügyintéző, illetve adminisztrátor segíti. Komoly pazarlás, hogy jelenleg nagyrészt a bírák végzik az adminisztrációs tennivalókat. Az igazságügyi alkalmazottak száma átlagosan 1,9-2,2 között van.
Megkérdeztük az OIT vezetőjét, mikor dönt a testület azokról a javaslatokról, amelyeket Kaposvári Bertalan, a Legfelsőbb Bíróság elnöki jogkörben eljáró elnökhelyettese a múlt napokban ismertetett a sajtóval. A terv az ítélkezés minőség-ellenőrzését szolgálná. Fazekas Sándor közlése szerint erről szeptemberben kap az OIT tájékoztatást. Csak nagy vonalakban ismeri az LB vezetőjének koncepcióját a jogegységi eljárás szabályainak módosításáról, s a jogerős ítéletek, határozatok elemzéséről. Kaposvári Bertalan szeretné bővíteni a jogegységi eljárást kezdeményezők körét. Jelenleg a legfőbb ügyész, az LB elnöke és kollégium-vezetői, folyamatban lévő perekben pedig a Legfelsőbb Bíróság tanácselnökei tehetnek ilyen indítványt. Ami a jogerős ítéletek tudományos igényű elemzését illeti, arra Fazekas Sándor közlése szerint most is van mód: újságírók és kutatók jelenleg is engedélyt kaphatnak a megyei bíróságokon a lezárt ügyek aktáinak tanulmányozására. Amennyiben Kaposvári Bertalan a minőség-ellenőrzés részeként hasonló megoldásra gondol, akkor az törvénymódosítás nélkül nemcsak a Legfelsőbb Bíróságon, hanem a Magyar Bíróképző Akadémia égisze alatt is elvégezhető lenne. Az OIT vezetője azonban hozzátette: konkrétan csak az írásbeli javaslat megismerése után ítélhetik meg a kezdeményezést, s arról legkorábban szeptemberi ülésén tárgyalhat az Országos Igazságszolgáltatási Tanács.
Fazekas Sándor leszögezte: nem tudja, meddig lesz szükség arra, hogy helyettesek irányítsák a Legfelsőbb Bíróság és az OIT munkáját. Az új főbíró megválasztása a parlament feladata. Az OIT természetesen véleményt mond majd az államfő következő jelöltjéről is. Baka Andrást – mint ismeretes – nem támogatták. Személyes véleménye szerint a bírói kar olyan szakembert látna szívesen a főbírói székben, akinek megfelelő ítélkezési és vezetői gyakorlata van. Az OIT véleménye egyébként nem kötelezi a képviselőket. Az elnökhelyettes arról nem kívánt nyilatkozni, ő maga vállalná-e a jelöltséget.
Függetlenül attól, mikor tölti be az Országgyűlés az igazságszolgáltatás vezetőjének posztját, az OIT folytatja a megkezdett reformokat. Korábbi határozatait alapul véve átláthatóbbá, gördülékenyebbé kívánja tenni a testület és a bíróságok működését. Fazekas Sándor elmondta még: a július 15-én megkezdett ítélkezési szünet idején a bíróságok ügyeletet adnak. Átveszik a beadványokat, s meghozzák az ítéletet a gyorsított eljárással előállított vádlottak ügyeiben. Erre a napokban több példa is volt: a vádhatóság bíróság elé állított néhány olyan személyt, akik a homoszexuálisok felvonulása idején a vád szerint jogsértést követtek el.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke közölte: a 2006-os őszi események ügyei közül jelenleg 16 bűnper van náluk folyamatban az eredetileg megindított 57 eljárás közül. A többi fellebbezéssel a Fővárosi Bíróságra került. A vád garázdaság, hivatalos személy elleni erőszak és rongálás bűntette. Reményeik szerint az év végéig lezárják az összes elsőfokú eljárást.