Valószínűleg az összefogásé és az európai uniós támogatásoké az érdem, hogy Hollókő ma már sokszínű programkínálattal várja az oda érkezőket. A faluba érve a központi parkolóba irányít egy hivatalos ember, akinek az először borsosnak tűnő ezerforintos parkolási díjat is le kell szurkolnom. Cserébe prospektust és kedvezményeket biztosító jegyeket kapok: olcsóbban mehetek be a vár területére is.
A tatárjárás után, IV. Béla király parancsára, a XIII. század közepén kezdték el építeni a község fölé magasodó erődítmény öregtornyát, hogy a portyázó tatárokkal szemben megvédje a környék lakosait. Károly Róbert király 1313-ban, az akkor még lublói várnagy Szécsényi Tamás vajdának adományozta a várat. A XV. század elején a husziták vezére, Giskra foglalta el rövid időre. 1461-ben Mátyás király Guthi Országh nádornak és Losonczi Albertnek új adomány címén adta Hollókő várát, az ország felső részeiben vezetett hadjáratok idején szerzett érdemeik elismeréséül. 1552-ben török kézre került, mely a közel 150 éves török uralom alatt felváltva volt török és magyar kézen. Véglegesen 1683-ban Sobieski János lengyel király szabadította fel a török iga alól, ám védőfunkciója ekkorra megszűnt, elhagyták, és a magányosan álló kis végvár megkezdte folyamatos pusztulását. I. Lipót császár 1701-ben kiadott rendelete kimondta a magyar végvárak megszüntetését, így 1711-ben Hollókőn is bontási munkálatokat kezdtek, de az amúgy is elhanyagolt állapotban lévő erődítmény felrobbantására már nem került sor. Ezért maradhatott meg Hollókő vára Nógrád megye legépebb XIII. századi végváraként.
Az utóbbi években jelentős összeget költöttek rekonstrukcióra, a külső várudvaron álló két gazdasági épültben kiállítás mutatja be az erődítmény történetét, kutatását, helyreállítási munkálatait. Odakinn, a faluba vezető út mellett – szintén európai uniós támogatásokból – föld alá rejtett illemhely készül. A modern kor igényeit abszolúte kielégíti, fotocellás és speciális berendezése rozsdamentes acélból készült, gyakorlatilag szétverhetetlen.
A parkolóból a várhoz s a vártól a faluig tartó erdei út is
könnyen járható, akadálymentesített, sok eligazító táblával, tájékoztatóval ellátott. A faluba érve egységes arculattal találkozni. Palócföld éke, e táj legszebb gyöngyszeme Hollókő, Nógrád megye egyik apró zsákfaluja, mely népi építészetéről, népviseletéről és ízes tájszólásáról híres. A település 1987 óta a világ kulturális örökségének faluja. Ezt a kitüntető címet az UNESCO adományozta. Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá, mindmáig élő, lakott település, melynek hagyományőrző lakói az épületek egy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják. A ma nem egészen négyszáz lelket számláló település varázsát és egységét a település közepén az ófalu legnagyobb részét kitevő műemlékcsoport összesen 67 házból álló műemlékegyüttese és festői természeti környezete adja. Az épületek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak.
Babamúzeum, erdei és fafaragó-kiállítás, falu- és postamúzeum, szövőház és tájház kínál bemutatkozást, van itt kerámiás, kosaras, fazekas és fakanalas is. Hollókő ófalujában a kézművesportában népi játszóházzal és folyamatos kézművesprogramokkal várják a látogatókat. A kézműves- bemutatókon megismerkedhetünk a csuhézás, rafiafonás, gyöngyékszer-készítés, kékfestőzés, rongybabakészítés, gyertyamártogatás és csipkeverés rejtelmeivel.
Több étterem és vendéglő várja az idelátogatókat, van, ahol cigányzene is dukál a jóféle ételek mellé. A porták rendezettek, muskátlisak, sok helyütt magyar zászló lobog. Nekem – ugyanis évek óta rendszeresen járok a településre – kellemes csalódás volt az idei látogatás, úgy tűnik, végre messze elkerüli a falut a bóvli, és bármilyen nemzetiségű, világot járt turista is kellemes emlékekkel távozhat erről a településről.
Cseh Katalin férjének botrányáról hallgat az önkormányzat
