A másik grúziai szakadár terület, Abházia felől is folytatták előrenyomulásukat az orosz erők, ezt már a konfliktusban semlegesnek tekinthető ENSZ katonai megfigyelői erősítették meg tegnap este.
Közben mind a földön, mind a levegőben és a Fekete-tengeren, folytatódtak a harcok a grúz és az orosz erők között. Mihail Szaakasvili elnök – aki szerint immár Grúzia nagyobb része orosz kézre került – bejelentette, hogy aláírta az Európai Unió megbízottai által előterjesztett tűzszüneti javaslatot. A grúz államfő Bernard Kouchner francia és Alexander Stubb finn külügyminiszter jelenlétében látta el kézjegyével a dokumentumot. Az EU közvetítői tegnap Moszkvába utaztak, hogy megpróbálják rábírni Oroszországot a tűzszünet elfogadására, ám még érkezésük előtt elutasította azt Szergej Ivanov orosz miniszterelnök-helyettes.
*
Ezzel párhuzamosan mind Moszkvában, mind a szakadár területeken felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint Mihail Szaakasvili elnökkel lehetetlen tárgyalni; ezt nyugaton úgy értelmezik, hogy a Kreml és helyi szövetségeseinek terveitől nem idegen a grúz vezető- vagy rendszerváltás gondolata sem.
Az orosz műveletek – vagy ahogy utalnak rá, a béketeremtés – hangsúlya továbbra is Grúzia középső részére helyeződik, ahol Gori városa áll az orosz offenzíva tengelyében. A grúz elnök szerint a várost el is foglalták a nagyhatalom erői, s mivel rajta keresztül húzódik az országot kelet–nyugati irányban átszelő autópálya, az oroszok ezzel tulajdonképpen ketté is vágták Grúziát.
Amerikai légihíddal – a kétezer fős iraki kontingensből – már több száz grúz katona tért vissza, hogy expedíciós küldetését honvédelmi feladatokra cserélje. Oroszország katonai vezetése Abháziába is folytatta csapatai felvonultatását, több tucat Il–76-os nehéz szállító repülőgéppel katonák ezrei érkeztek Szuhumiba, a másik szakadár terület fővárosába. Ez a fejlemény erői megosztására készteti Tbiliszit. Moszkva először cáfolta, hogy nyugatról is benyomultak volna Grúziába, ám miután az ENSZ megfigyelői megerősítették a hírt, kénytelenek voltak elismerni, hogy az abház határtól negyven kilométerre lévő Szenaki városába bevonultak csapataik. A Fekete-tengerre Szevasztopolból – ukrán tiltakozás ellenére – kifutó orosz flotta Abházia előtt figyeli az eseményeket, egyes hírek szerint megakadályozza, hogy Poti grúz kikötőjébe hajók fussanak be.
Az orosz légierő – amely eddig négy gépe elvesztését volt kénytelen elismerni – számos légicsapást hajtott végre grúz célpontok ellen szerte az országban. Az oroszok precíziós fegyverek híján javarészt szabadesésű bombákkal és nem irányított rakétákkal dolgoznak, ami növeli a járulékos károkozást, azaz a civil áldozatokat. Tegnap a grúz fővárosban támadás ért egy radarállomást; ez jelzi azt az orosz törekvést, hogy felszámolják az ellenség légvédelmét, amely többek között egy nagy értékű Tu–22M–3-as bombázó repülőgépet semmisített meg a napokban. A gép személyzetének két életben maradt tagját – az aktyubinszki kiképzőbázis főtiszti rangfokozatú oktatóit – tegnap meglátogathatták a Nemzetköz Vöröskereszt képviselői is.
A diplomácia frontján Eka Tkeselasvili grúz külügyminiszter Jaap de Hoop Schefferrel, a NATO főtitkárával találkozik ma Brüszszelben. A lengyel elnök ugyanakkor úgy véli, hogy az Európai Uniónak kellene békefenntartó erőket küldeni a Kaukázus válság sújtotta térségébe egy kelet-európai országok által kezdeményezett rendezési terv értelmében.
A magyar kormánynak nincs álláspontja a konfliktusról – ez derült ki tegnap a kormányszóvivő tájékoztatóján, ahol elhangzott „a magyar kormány a béke pártján áll a konfliktusban, a kormány folyamatosan egyeztet az EU-val, nincs eltérő álláspontja”.
Közben a háború érezteti hatását a pénzpiacokon is: a rubel péntek óta 2,3 százalékkal gyengült az euró-dollár kosárhoz képest, a moszkvai tőzsdemutatók a két évvel ezelőtti legalacsonyabb szintjére hanyatlottak.
Nagy-Britannia csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz
