Kevés a megújuló energia támogatása

Alacsony az állami támogatás mértéke a lakó- és társasházaknál használatos megújuló energiaforrások elterjedéséhez. Bár az ilyen beruházások iránt érdeklődők száma nagy, végül kevesen rendelnek az energiaszámlákat letörő berendezésekből. A keresletet szemléletváltás és a tovább dráguló energia hajthatja fel a következő években.

Az energiaárak növekedése és a tizenöt százalékról huszonöt százalékra emelkedő állami támogatás – ez a két tényező vezetett oda, hogy egyre többen érdeklődnek a lakó- vagy társasházakban kialakítható megújuló energiaforrások iránt, mint amilyen a napelem, a napkollektor, illetve a szélkerék. Ugyanakkor az érdeklődők közül csak kevesen jutnak el odáig, hogy be is ruházzanak a berendezésekre.
– Kevés az állami támogatás: Nyugat-Európában ötven százaléknál is nagyobb részét vállalják át a költségeknek, míg Horvátországban 35 százalékos állami segítségről tudunk – fejtette ki Bagi István, a Geogold Kárpátia Kft. ügyvezetője lapunk megkeresésére. Hozzátette: egy 27 lakásos társasház esetében egy ilyen beruházás áfával hárommillió forintba kerül, vagyis háztartásonként 110 ezer forintos költséget jelent. Azonban ezzel a meleg vízhez szükséges energiát az év kétharmad részében teljesen fedezni lehet, de 20-30 százalékkal járul hozzá a fűtéshez is. A szakember kiemelte, a jelenlegi energiaárak mellett már tíz évnél alacsonyabb a megtérülési idő.
Az áramellátást segítő szélkerekek és napelemek esetében inkább a cégek száma nő, sem mint a beruházóké. – Az utóbbi három évben mindig száz százalékkal nőtt az ezzel foglalkozó vállalkozások száma – fogalmazott kérdésünkre György Vince, akinek a cége, a Napelemek Bt. már 18 éve foglalkozik megújuló energiaforrásokkal. Mint mondta, egy három kilowattos napelem felszerelése körülbelül hárommillió forintba kerül, ám ezzel egy közepes méretű családi ház villamos- energia-szükségletét fedezni lehet, ha öt óra napsütéssel számolunk naponta. Megjegyezte, ugyanekkora teljesítményű szélkerék kiépítése szintén ugyanennyibe kerül, bár ez a Tatabánya–Budapest–Szeged „szélcsatorna” vonalon optimális. Amennyiben egy háztartás több áramot termel, mint amennyit elfogyaszt, a felesleget visszatáplálhatja a rendszerbe, s ezt a mennyiséget a szolgáltatónak kötelező átvennie – annyiért, amennyit a fogyasztó is fizet érte. Ám ez a lehetőség csak öt kilowattig érvényes, és akkor is csak úgy, ha a rendszerbe adott mennyiség nem haladja meg a fogyasztás kétharmadát. Azonban a beruházástól számítva az ügyintézés miatt nagyjából fél év kell, míg üzembe helyezhetőek ezek a készülékek. György Vince szerint jelenleg „az autó fontosabb, mint a napkollektor”, de szemléletváltással jó esetben 4-5 év múlva jelentősen nőhet a megújuló források iránti kereslet.