Megújul Kőrösi Csoma tibeti otthona

Elkészítette a zanglai buddhista kolostor – Kőrösi Csoma Sándor egykori lakóhelyének – építészeti fölmérését az Olosz Emese statikusmérnök vezetésével augusztus elején Indiába érkezett hattagú, önkéntes szakértőkből álló csoport. A napokban helybeli mesterembereket szerződtetnek a kolostor renoválásához.

Nagyon kevés idő áll rendelkezésre a munkálatokhoz: a 4000 méter körüli magasságban az időjárás miatt csak augusztusban és szeptemberben lehet építkezni. Ugyanakkor – amint azt Irimiás Balázs Tokióban tanuló építészdoktorandusz már 2007-ben jelezte – a zord időjárásnak kitett, egy ideje már lakatlan kolostor közel került a végső pusztuláshoz. Az expedíció további tagjai Barcza Gergő építészhallgató, Nagy Olga dokto-
randusz, Gulyás Tibor operatőr és a társaihoz önkéntesként csatlakozó Samin Etienne francia építész.
Az Indiához tartozó nyugat-
tibeti körzetnek saját uralkodója van. Zangla „királya”, egyben az ősi épület tulajdonosa az aszfaltút megépítésével az idegenforgalom fellendülésére is számít. Az uralkodó látja vendégül most a magyar expedíciót, és a vályogtéglához, a régi építési módokhoz értő mesterembereket is ő fogadja fel. Az agyagtégla öntéséhez elkészült már a forma, az eredeti méretű fakeret is. A helyreállításban kizárólag hagyományos építési technikákat és anyagokat kívánnak alkalmazni.
A székelyföldi Csomakőrösről származó, az első tibeti–angol szótárt is megalkotó világhírű kelet-kutatónk, Kőrösi Csoma Sándor 1823–24-ben 16 hónapot töltött a zanglai kolostorban a tibeti nyelv tanulmányozásával. Baktay Ervin – aki az 1920-as években végigjárta Csoma útját – azonosította nagy elődjének egykori lakó- és dolgozószobáját Zanglában. Ma is olvasható az ajtófélfába vésve: „Csoma’s room” (Csoma szobája).
A zanglai projekt vezetője Siklódi Csilla régész, a helyszíni munkálatokat Olosz Emese, ugyancsak a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) statikus mérnöke felügyeli, az évek óta a környék műemlékeinek helyreállításán dolgozó Tibet Heritage Fund szakmai jóváhagyása mellett. A munkák első szakasza mintegy 6,5 millió forintba kerül, az építőanyagok árát egyelőre Irimiás Balázs tokiói magángyűjtése fedezi, a szakemberek saját költségükön utaztak.
A kulturális tárcától támogatást kért a KÖSZ, amire ez idáig nem érkezett válasz.
Sírja fölé 1845-ben az Ázsiai Társaság emelt emlékoszlopot. 1904-ben, születésének 120. évfordulóján szülőfaluját Csomakőrösre nevezték.
1933-ban Kőrösi Csoma Sándor lett az első európai, akit Japánban bódhiszattvának (buddhista szentnek) nyilvánítottak. Sírja buddhista zarándokhely lett.