Mitől zöld a fatüzelésű erőmű?

Huszonöt megawatt elektromos áramot termelő dendromassza-, vagyis fatüzelésű erőművet építene Salgótarjánban az EETEK Holding Energia-hatékonysági Zrt. – tudta meg lapunk. Ugyan Nógrád megye valóban gazdag erdőkben, a környezetvédők féltik a Karancs–Medves Tájvédelmi Körzetet, és véleményük szerint eufemizmus a faégetést megújuló energiának nevezni.

Salgótarjánban megkezdődött annak a területnek a belterületbe vonása, ahol az EETEK építene egy 25 megawatt energiát termelő fatüzelésű erőművet – adja hírül a beruházó honlapja. A zöldáram jó pénz, előállítását az állam is támogatja, a kérdés csak az, mi tekinthető zöldnek – fejezték ki aggodalmukat környezetvédők a Karancs–Medves országos jelentőségű természetvédelmi terület közelébe tervezett fatüzelésű erőművel kapcsolatban. A természetvédelmi területen ritka madarak és denevérek élnek, valamint Magyarországon honos, ám ritka orchideafajok is virágzanak. Az EETEK a nógrádi megyeszékhelyen, a központtól mindössze 2-3 kilométerre, a temető és a volt acélgyár közé álmodta meg zöldmezős beruházás keretében erőművét, amelyben évente nagyjából 110 ezer tonna fát kívánnak elégetni. Télen a megtermelt hőfölösleget a Tarjánhő venné át, amivel a panellakásokat fűtenék. (Emlékezetes, hogy a rosszul szigetelt panelek fával történő fűtése Pécsett korábban nagy botrányt kavart.)
Még drágább lesz a tűzifa
A térségben gazdálkodó Ipolyerdő és Egererdő Zrt. nagyjából 300 ezer tonna fát termel ki évente, a tervek szerint ennek egy része kerülne az új erőműbe. Pallagi László, az Egererdő vezérigazgatója nem tagadta: a két cég szándéknyilatkozatot tett, hogy amennyiben megvalósul az erőmű, beszállítók lesznek. Elmondta, a fakitermelés során eddig is keletkezett a fafeldolgozó iparban eladhatatlan fa, amit főleg nyugat-európai farostlemezgyáraknak értékesítettek. – Amit Bátonyterenye környékén kitermelünk, azt ésszerűbb a környéken értékesíteni, így csökkenthetnénk a szállítási költséget – tette hozzá. Sokan azonban attól tartanak, hogy az erőműbe szánt fa hiányozni fog a lakossági keresletben, aminek következtében óhatatlanul fölmegy majd a fa ára. Ismert, hogy a fatüzelésű erőművek megjelenése miatt az elmúlt években megtöbbszöröződött a tűzifa ára. Az áremelkedést egyébként maga az EETEK is elismeri honlapján.
Úgy tudjuk, a regionális erdészeti hatóság kimutatta: a Salgótarján környéki kistérségből nem termelhető ki annyi fa, amely szükséges az erőmű működéséhez, mi több, a cégek a Kazincbarcika mellett működő Berentei Erőműnek is adnak el fát. Elterjedt a hír, miszerint az eddig Barcikára szállított fát Salgótarjánban égetik majd el. A rendszerben így viszont mindenképpen lyuk keletkezne valahol, arról nem is beszélve, hogy a megnövekedett távolság miatt emelkednek a szállítási költségek, a teherautók tovább szennyezik a környezetet, és rongálják az utakat. Pallagi László azonban cáfolta ezt a híresztelést, elmondta: manapság épp Bátonyterenyéből visznek fát a Berentei Erőműbe. – Ráadásul az erőművel kötött szerződésünknek csak egy része kötelező, a másik hányada opció, amivel ha akarunk élünk, de ha a cég érdeke úgy kívánja meg, máshová szállítunk – magyarázta.
– Ha az erdészet majd letermel mindent, azzal veszélyezteti az erdő természetességét, hiszen csökkenni fog a talajszintre hullott gally- és a holtfa-mennyiség is – mondta lapunknak Papp Ferenc, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa. Hangsúlyozta: ez utóbbi azért igen fontos, mert az elhalt fák számtalan védett faj otthonául szolgálnak, így a hőscincér vagy a szarvasbogár korhadt fákba rakja lárváit, míg a fehérhátú fakopács ezekkel a lárvákkal táplálkozik, s több más madárfaj is gyakran fészkel az elhalt fák odvaiban. Pallagi Ferenc a felvetésre úgy reagált: aki ilyet állít, az nem ismeri a hatályos természetvédelmi törvényt. – Csak ütemtervszerű gazdálkodás folyhat az erdőkben, kizárólag az éves növedék fa menynyisége termelhető ki, ráadásul a vizes gallyakat, korhadt törzseket nem is éri meg beszállítani, annyira keveset adnának érte – nyomatékosított.
Furcsa engedélyezés
Szakemberek részletes hatásvizsgálatot szerettek volna kieszközölni az erőmű létesítésével kapcsolatban, lapunk azonban úgy értesült, hogy a területileg illetékes Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mindössze egy előzetes vizsgálati eljárás keretében adná ki a működési engedélyt, igaz, végleges döntés még nem született az ügyben. A vizsgálat eredményét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is megkapta, ennek alapján Papp Ferenc állítja: abból nem derül ki pontosan, hogy honnan, mekkora mennyiségű és milyen típusú fát kívánnak az erőműben felhasználni. Kifogásolják azt is, hogy a keletkező pernye és hamu elhelyezése nem megoldott. – Az energiafa termelésére szánt földekre ugyanis nem lehet kiönteni hamut, amíg nőnek a fák, így csak 4-5 évente lehetne a földbe tárcsázni a keletkező mellékterméket – mutatott rá. Szerettünk volna kérdéseket föltenni a EETEK-nek is, de megkeresésünkre a titkárságon azt a választ kaptuk, hogy nem tudnak olyan személyt kapcsolni, aki jogosult válaszolni nekünk.
Környezetkímélő fatüzelés?
A lapunk által megkeresett környezetvédők állítják: nem lehet környezetvédelmi cél elektromos áramot fából termelni, a meglévő fakészletünket nem energiatermelésre kellene használni. – Világszerte hatalmas vita folyik arról, hogy pusztulnak az (ős)erdők, ezért úgy vélem, eufemizmus azt állítani: a fatüzelés bioenergia – vélekedett Beliczay Erzsébet, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese. Kitért rá: ez a rendszer az erdőgazdaságoknak jó, de nem lehet cél Magyarország fásultságának csökkentése, hiszen nem valószínű, hogy az erdőket a végtelenségig lehet pótolni. – Fa- vagy pelletégetéssel, de még inkább növényszárakból nyert biogázzal működő, fél megawatt teljesítményű, kis közösségeket ellátó energiaátalakító rendszereket kellene inkább építeni, így a régiók fokozatosan függetlenedhetnének a multinacionális áramszolgáltatóktól – világított rá.
Pallagi László úgy vélte: Magyarországon, mint oly sok esetben, a biotüzelésű erőművek használatát is rosszul kezdtük el. – Elsősorban a hőenergiát kellene hasznosítani, hiszen a fa elégetésekor 65-70 százalékban hőenergia keletkezik. Ezért nem nagy erőművekbe kellene a fát szállítani, hanem kis teljesítményű energiatermelő üzemekbe – fejtette ki. Hozzátette: a jelek szerint mégis megéri működtetni a fatüzelésű elektromos áramot termelő egységeket is, ami szerinte csak támogatással lehetséges.