Nyugodtan vállalhatjuk a turulmadarat

A belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia-templommal eddig mostohán bánó főváros rászánta magát, hogy tulajdonosként végre elvégezze a két évvel ezelőtti viharkárok elhárítását a műemlék épület tetőzetén. A munkálatok Pest legrégebbi templomának teljes rendbehozatalára már nem terjednek ki. Osztie Zoltán plébános, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) országos elnöke lapunknak kifejtette: hazánkban egy keresztény ember aligha lehet baloldali úgy, ahogyan a baloldaliságot ma a hatalom képviseli. Szerinte jó lelkiismerettel vállalhatjuk a turult mint fokról fokra kereszténnyé váló nemzetünk szimbolikus történelmi tartozékát.

Joó István
2008. 08. 16. 19:23
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha egy turista az Erzsébet hídról Pest felé tekint, az első, amit megpillant, a Március 15. tér mögötti templom potyogó vakolatú fala. Budapest egyik legszebb, Pest legrégibb templomának vajon miért ez a sorsa?
– Hadd bocsássam előre, hogyha a turista már a híd pesti vége felé jár, akkor a tetőzet felújítási munkálatait is jól láthatja templomunkon, amely a háború előtt is a székesfőváros kegyurasága alá tartozott…
– De a vihar 2006. augusztus 20-án dúlta fel a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-templom elaggott tetőzetét. Ráadásul a károkat a karbantartási munkák több évtizedes hiánya okozta, vagyis Demszky Gábor „kegyuraság” felelősségérzete mintha későn ébredezne…
– Két esztendeje én magam nyilatkoztam, hogy főplébánia-templomunk súlyos megrongálódásáért a főváros vezetését tartom felelősnek, mivel nem kellően törődik Budapest értékeivel. A bírálattal most fukarkodnék, mert reménykeltőbb lett a helyzet. A városháza megígérte, hogy az év végéig befejezik a tetőzet kárelhárítását. Az ígéret kétharmad részben már teljesült. Más kérdés, hogy szeretnénk elérni a XII. században épült, mai formáját a XVII. században elnyert templom teljes renoválást. Mondom ezt egy olyan ősi plébánia nevében, amelynek pecsétjén az 1048-as dátum szerepel.
– E műemlék épület sorsát nem befolyásolja kedvezőtlenül, hogy ön egyúttal a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének szókimondó országos elnöke?
– Ezt nem tudom feltételezni.
– A legutóbbi országgyűlési választások előtt sokat támadták önt, mert azt mondta: meggyőződése, hogy egy keresztény felelősségű embernek valamelyik jobboldali pártra kell szavaznia. Pár hónapja Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke ellen folyt médiahajsza, mert hasonlót nyilatkozott: „rendes baloldali is lehet jó keresztyén, és jó keresztyén is lehet rendes baloldali. Ami elvben természetesen igaz, csak éppen a mai Magyarországon ennek nem igazán látszik az igazi lehetősége.”
– Csakhogy Balog Zoltán szünetelteti református lelkipásztori tevékenységét... Arra, amit a KÉSZ 2006. márciusi országjárásán általam mondottak némelyekből kiváltottak, úgy reagáltam: bár pap vagyok, választópolgárként, adófizetőként miért ne nyilváníthatnám ki a véleményemet? Jelenleg is úgy látom, hogy a jobboldal vállalja a keresztény értékek és az élet védelmének képviseletét hazánkban. Egy keresztény értelmiségi ember Magyarországon nem lehet baloldali úgy, ahogy ma a baloldaliságot a hatalom képviseli. Gondoljunk csak arra, hogy mit műveltek hat év alatt a magyar vidékkel, milyen életkilátásai lehetnek kistérségek százaiban, egyáltalán az aprófalvakban bármely nemzedéknek, mi mindent vetít előre a termőfölddel kapcsolatos stratégiájuk, milyen szándékú támogatási politikáról árulkodik az önkormányzatok 700 milliárd forintos adósságállománya. De utalhatnék az egész, kíméletlenül neoliberális gazdaságpolitikára, vagy éppen arra az intézkedésre, amellyel a homoszexuális párok élettársi kapcsolatát családjogi kategóriává emelték.
– Kerülhet-e az egyház vagy akár csak a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége a pártpolitika uszályába?
– Nemcsak az egyház, de még a KÉSZ is tudatosan kerüli ezt a csapdát. Ez a civil szervezet sosem köteleződik el párt vagy pártok mellett, viszont meri vállalni a közéleti útmutatást azon értékek mentén, amelyek az isteni kinyilatkoztatásból következő ajándékok minden ember javára. Hadd hozzam fel példaként a helyi KÉSZ-szervezeteket. Több településen a KÉSZ-esek kénytelenek konfrontálódni a Fidesz helyi politikusaival vagy egyik-másik országgyűlési képviselőjével, mert nem hitelesek, fény derült kifogásolható ügyleteikre. Az értelmiségnek kötelessége, hogy kritikával éljen akármilyen pártállású közéleti személyiséggel, csoporttal szemben, ha van erre ok.
– Nagy érdeme volt a KÉSZ-nek, és különösen a Lanczendorfer Erzsébet jelenlegi KDNP-s képviselő által irányított győri szervezetnek a Horn-kormány idején, hogy országjáró jelleggel kerekasztal-beszélgetéseket szerveztek jobboldali politikusokkal a polgári alternatíva bemutatására és népszerűsítésére. Ma mivel foglalkoznak, és mekkora a társadalmi hatásuk?
– A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége mindenekelőtt országszerte alakult helyi szervezeteiben él. Mintegy nyolcvan ilyen szervezet van már, és ahol jól működnek, ott megkerülhetetlen tényezőjévé válnak a helyi szellemi életnek. Előadás-sorozatokat szerveznek neves meghívottakkal, részt vesznek a helyi politika formálásában. Az öntevékenységnek nincs határa. Taksonyban például a templom környezetét gyönyörű emlékparkká építette ki az ottani szervezet. Békés városában díjat alapított a KÉSZ, amely ma már nagyobb erkölcsi tekintéllyel bír helyben, mint az önkormányzattól elnyerhető kitüntetés. Országos viszonylatban nagy gondunk, hogy nincs támogató médiahátterünk. Ettől még aktívak vagyunk; erőnkből, nemzeti felelősségérzetünkből a határon túli magyarsággal való szoros kapcsolattartásra is futja. Kongresszusunkat idén szeptemberben Budapest helyett Kecskeméten tartjuk, mert az egész rendezvényt a magyar vidék problematikájának szenteljük.
– Mozgósítanának az előre hozandó választásokért?
– Majdnem biztos vagyok abban, hogy ez a kormány kihúzza 2010-ig. Sajnos nagyon profik a figyelemelterelésben – színjátékok, riogatás, a közélet hiszterizálása –, gátlástalanok a vétkek és mulasztások sikerpropagandaként való tálalásában. Erre szemléltető példa volt a napokban Veres János pénzügyminiszter nyilatkozata a kormányzati negyed projektje megfenekléséről. A politikai álvalóság folyamatos képződésében, a köztudat félrevezetésében cinkos a médiaértelmiség jó része is. Ez persze csak néhány részük, amelyek miatt az emberek nagy része még mindig nem lát kellő összefüggést egzisztenciális csődhelyzete és a csak színleg szétvált koalíció tevékenysége között.
– A budai turulszobor ügyének gerjesztői valójában azon mesterkednek, hogy végre igazolják: összeér a szélsőség a mértékadó jobboldallal. Kell erre tekintettel lenni?
– Azt gondolom, bármit teszünk, azok, akik a gyűlölködésmentes magyar nemzeti gondolattal is szemben állnak, így is, úgy is belénk fognak kötni, ránk próbálják erőltetni nemzetellenes ideológiájukat. Ettől még – Árpád-házi királyaink zászlaihoz hasonlóan – nyugodtan magunkénak érezhetjük, vállalhatjuk a turulmadarat. Hiszen ez a szimbólum hozzátartozik a pogány eredetű, de lépésről lépésre kereszténnyé váló nemzetünk történelméhez.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.