Ha egy turista az Erzsébet hídról Pest felé tekint, az első, amit megpillant, a Március 15. tér mögötti templom potyogó vakolatú fala. Budapest egyik legszebb, Pest legrégibb templomának vajon miért ez a sorsa?
– Hadd bocsássam előre, hogyha a turista már a híd pesti vége felé jár, akkor a tetőzet felújítási munkálatait is jól láthatja templomunkon, amely a háború előtt is a székesfőváros kegyurasága alá tartozott…
– De a vihar 2006. augusztus 20-án dúlta fel a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-templom elaggott tetőzetét. Ráadásul a károkat a karbantartási munkák több évtizedes hiánya okozta, vagyis Demszky Gábor „kegyuraság” felelősségérzete mintha későn ébredezne…
– Két esztendeje én magam nyilatkoztam, hogy főplébánia-templomunk súlyos megrongálódásáért a főváros vezetését tartom felelősnek, mivel nem kellően törődik Budapest értékeivel. A bírálattal most fukarkodnék, mert reménykeltőbb lett a helyzet. A városháza megígérte, hogy az év végéig befejezik a tetőzet kárelhárítását. Az ígéret kétharmad részben már teljesült. Más kérdés, hogy szeretnénk elérni a XII. században épült, mai formáját a XVII. században elnyert templom teljes renoválást. Mondom ezt egy olyan ősi plébánia nevében, amelynek pecsétjén az 1048-as dátum szerepel.
– E műemlék épület sorsát nem befolyásolja kedvezőtlenül, hogy ön egyúttal a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének szókimondó országos elnöke?
– Ezt nem tudom feltételezni.
– A legutóbbi országgyűlési választások előtt sokat támadták önt, mert azt mondta: meggyőződése, hogy egy keresztény felelősségű embernek valamelyik jobboldali pártra kell szavaznia. Pár hónapja Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke ellen folyt médiahajsza, mert hasonlót nyilatkozott: „rendes baloldali is lehet jó keresztyén, és jó keresztyén is lehet rendes baloldali. Ami elvben természetesen igaz, csak éppen a mai Magyarországon ennek nem igazán látszik az igazi lehetősége.”
– Csakhogy Balog Zoltán szünetelteti református lelkipásztori tevékenységét... Arra, amit a KÉSZ 2006. márciusi országjárásán általam mondottak némelyekből kiváltottak, úgy reagáltam: bár pap vagyok, választópolgárként, adófizetőként miért ne nyilváníthatnám ki a véleményemet? Jelenleg is úgy látom, hogy a jobboldal vállalja a keresztény értékek és az élet védelmének képviseletét hazánkban. Egy keresztény értelmiségi ember Magyarországon nem lehet baloldali úgy, ahogy ma a baloldaliságot a hatalom képviseli. Gondoljunk csak arra, hogy mit műveltek hat év alatt a magyar vidékkel, milyen életkilátásai lehetnek kistérségek százaiban, egyáltalán az aprófalvakban bármely nemzedéknek, mi mindent vetít előre a termőfölddel kapcsolatos stratégiájuk, milyen szándékú támogatási politikáról árulkodik az önkormányzatok 700 milliárd forintos adósságállománya. De utalhatnék az egész, kíméletlenül neoliberális gazdaságpolitikára, vagy éppen arra az intézkedésre, amellyel a homoszexuális párok élettársi kapcsolatát családjogi kategóriává emelték.
– Kerülhet-e az egyház vagy akár csak a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége a pártpolitika uszályába?
– Nemcsak az egyház, de még a KÉSZ is tudatosan kerüli ezt a csapdát. Ez a civil szervezet sosem köteleződik el párt vagy pártok mellett, viszont meri vállalni a közéleti útmutatást azon értékek mentén, amelyek az isteni kinyilatkoztatásból következő ajándékok minden ember javára. Hadd hozzam fel példaként a helyi KÉSZ-szervezeteket. Több településen a KÉSZ-esek kénytelenek konfrontálódni a Fidesz helyi politikusaival vagy egyik-másik országgyűlési képviselőjével, mert nem hitelesek, fény derült kifogásolható ügyleteikre. Az értelmiségnek kötelessége, hogy kritikával éljen akármilyen pártállású közéleti személyiséggel, csoporttal szemben, ha van erre ok.
– Nagy érdeme volt a KÉSZ-nek, és különösen a Lanczendorfer Erzsébet jelenlegi KDNP-s képviselő által irányított győri szervezetnek a Horn-kormány idején, hogy országjáró jelleggel kerekasztal-beszélgetéseket szerveztek jobboldali politikusokkal a polgári alternatíva bemutatására és népszerűsítésére. Ma mivel foglalkoznak, és mekkora a társadalmi hatásuk?
– A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége mindenekelőtt országszerte alakult helyi szervezeteiben él. Mintegy nyolcvan ilyen szervezet van már, és ahol jól működnek, ott megkerülhetetlen tényezőjévé válnak a helyi szellemi életnek. Előadás-sorozatokat szerveznek neves meghívottakkal, részt vesznek a helyi politika formálásában. Az öntevékenységnek nincs határa. Taksonyban például a templom környezetét gyönyörű emlékparkká építette ki az ottani szervezet. Békés városában díjat alapított a KÉSZ, amely ma már nagyobb erkölcsi tekintéllyel bír helyben, mint az önkormányzattól elnyerhető kitüntetés. Országos viszonylatban nagy gondunk, hogy nincs támogató médiahátterünk. Ettől még aktívak vagyunk; erőnkből, nemzeti felelősségérzetünkből a határon túli magyarsággal való szoros kapcsolattartásra is futja. Kongresszusunkat idén szeptemberben Budapest helyett Kecskeméten tartjuk, mert az egész rendezvényt a magyar vidék problematikájának szenteljük.
– Mozgósítanának az előre hozandó választásokért?
– Majdnem biztos vagyok abban, hogy ez a kormány kihúzza 2010-ig. Sajnos nagyon profik a figyelemelterelésben – színjátékok, riogatás, a közélet hiszterizálása –, gátlástalanok a vétkek és mulasztások sikerpropagandaként való tálalásában. Erre szemléltető példa volt a napokban Veres János pénzügyminiszter nyilatkozata a kormányzati negyed projektje megfenekléséről. A politikai álvalóság folyamatos képződésében, a köztudat félrevezetésében cinkos a médiaértelmiség jó része is. Ez persze csak néhány részük, amelyek miatt az emberek nagy része még mindig nem lát kellő összefüggést egzisztenciális csődhelyzete és a csak színleg szétvált koalíció tevékenysége között.
– A budai turulszobor ügyének gerjesztői valójában azon mesterkednek, hogy végre igazolják: összeér a szélsőség a mértékadó jobboldallal. Kell erre tekintettel lenni?
– Azt gondolom, bármit teszünk, azok, akik a gyűlölködésmentes magyar nemzeti gondolattal is szemben állnak, így is, úgy is belénk fognak kötni, ránk próbálják erőltetni nemzetellenes ideológiájukat. Ettől még – Árpád-házi királyaink zászlaihoz hasonlóan – nyugodtan magunkénak érezhetjük, vállalhatjuk a turulmadarat. Hiszen ez a szimbólum hozzátartozik a pogány eredetű, de lépésről lépésre kereszténnyé váló nemzetünk történelméhez.
Nagy-Britannia csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz
