A politikai zűrzavartól menekült meg Törökország, miután az ankarai alkotmánybíróság úgy döntött: mégsem tiltja be a jelenlegi kormánypártot, az Igazság és Fejlődés Pártját (AKP). A Recep Tajip Erdogan miniszterelnök vezette politikai tömörülés feloszlatását még március közepén a török legfőbb ügyész kezdeményezte arra hivatkozva, hogy a párt iszlamista uralom megvalósítására törekszik. A főügyész a feloszlatással együtt indítványozta a kormánypárt 71 vezető tagjának – köztük a miniszterelnöknek és Abdullah Gül államfőnek – a politikától való eltiltását is. A 11 tagú alkotmánybíróság harmincórás heves vitát követően végül 6:5 arányban megszavazta az AKP betiltására vonatkozó indítványt, ám ez sem volt elég a kormánypárt likvidálására, a döntéshez ugyanis minősített többségre, azaz hét egybehangzó szavazatra lett volna szükség. A határozat ellenére a pártra pénzügyi büntetést róttak ki. A brit The Independent szerint a döntés értelmében – amelyhez az egyszerű többségi elv értelmében hat alkotmánybíró szavazata is elég volt – az AKP ezt követően csak az állami támogatások felére tarthat igényt.
A döntést elsősorban a kormánypárti politikusok értékelték pozitívan. A török kulturális miniszter szerint az elutasító határozata több hónapi politikai és pénzpiaci bizonytalanságnak vetett véget. Ertugul Gunay elmondta: a március óta húzódó ügy ugyanis sokak szerint azzal fenyegetett, hogy megszüntetik a demokratikus választások eredményeképpen majd hat éve hatalmon lévő pártot, megszakítva ezzel a Törökország uniós csatlakozásához szükséges gazdasági és politikai reformokat is. A török kormánypárti politikusok mellett az EU is üdvözölte az ankarai határozatot. Az EU kül- és biztonságpolitikai kérdésekért felelős Javier Solana sajtószóvivője szintén pozitívan értékelte a török alkotmánybíróság döntését.
Az ellenzék ezzel szemben óvatosan kezelte a kérdést. A világi berendezkedést támogató ellenzékiek vezetője szerint ugyanis az AKP-nek van még mit tanulnia a kormányzásról. Atilla Kart elmondta: a most hozott határozat intő jel lehet a kormánypárt részére, amely több esetben is erőszakkal próbálta terjeszteni a muszlim vallási szokások ismételt használatát. Hasonlóan vélekedett az isztambuli Bilgi egyetem külkapcsolatokkal foglalkozó professzora is, aki a The New York Timesnak elmondta: az AKP kapott egy új lehetőséget, hogy bebizonyítsa, képes különválasztani a politikát a vallástól. Soli Ozel szerint – mivel a bírák többsége betiltotta volna az AKP-t – a kormánypárt csak próbaidőt kapott.
Nagy-Britannia csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz
