Először az Izvesztyija orosz napilap jelezte, hogy a kelet-európai amerikai lépésekre válaszul Tu–95-ösöket és Tu–160-asokat telepítene a karibi kommunista szigetországba a moszkvai vezetés. Az amerikai légierő megbízott vezérkari főnöke, Norton Schwartz tábornok erre válaszul azt nyilatkozta, hogy mindez elfogadhatatlan lenne Washington számára; Oroszország átlépne egy küszöböt a Blackjack bombázók áthelyezésével a Floridától mindössze nyolcvan kilométerre lévő Kubába.
A szigetország immár nyugállományú vezetője, Fidel Castro ezzel szemben úgy ítéli meg, hogy Kubának nincs miért magyarázkodnia, sem bocsánatot kérnie az Egyesült Államoktól orosz hadászati bombázók esetleges kubai állomásoztatása miatt. A megrendült egészségi állapota miatt két éve már nem aktív diktátor egy napilapban publikált levelet, amelyben helyeselte, hogy örökébe lépő öccse, Raúl Castro nem reagált a cikkre, tekintettel arra, hogy szerinte az orosz hipotézisen alapszik.
A híresztelés sokakban az 1962-es kubai rakétaválságot idézi fel, amikor a két nagyhatalom a legközelebb állt a nukleáris háborúhoz. Szakértők ezzel szemben megjegyzik, hogy az orosz nehézbombázók karibi megjelenése inkább demonstrációs célokat szolgálna, mint valódi elrettentést. Ez utóbbit inkább kis és közepes hatótávolságú rakétáknak a kelet-európai rakétavédelmi objektumokra történő irányzásával tudná elérni a Kreml.
Zelenszkij nem akarja, hogy kiderüljenek a korrupciós ügyei
