Világszerte ötvenezer embert érinthet a General Electric (GE) döntése, miszerint kiszervezik a Consumer and Industrial üzletágat, amelybe az izzógyártás is tartozik. Lapunk információi szerint a GE új üzeme Moszkvában épül, s Nagykanizsán már hónapokkal ezelőtt elkezdték a létszám apasztását.
A kivonuló nagyvállalatok száma 2011 után jelentősen emelkedhet, akkorra ugyanis lejárnak a multik adókedvezményeket szabályozó szerződései, s többé nem adhatunk adótámogatásokat az ide települő, illetve itt működő nagyvállalatoknak.
*
Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke arra figyelmeztetett, hogy Magyarországnak egy globális piacon kell helytállnia, olyan környezetben, amikor a vállalatok rövid mérlegelés után akár egész ágazatokat költöztethetnek kedvezőbb feltételeket kínáló országokba. A társelnök szerint egyébként nem a támogatások megvonása késztetheti arra a vállalatokat, hogy felszámolják az országban működő üzemeiket, hiszen a jelenleg többnyire titkosan kezelt egyéni támogatások 2011 után sem szűnnek meg. Vadász a bizonytalanságot tartja az egyik legjelentősebb hátráltató tényezőnek. – Amíg egy cég az üzleti tervében nem számolhat előre két-három évre, mert nem tudhatja, hogy milyen adó- és járulékrendszerben, jogi környezetben, adminisztrációs terhek mellett kell működnie néhány év múlva, addig nem jelentünk vonzó célpontot a vállalatoknak – közölte a társelnök.
A fenti állítás azonban nemcsak a multikra, hanem a magyar kis- és közepes vállalkozásokra is értendő. Bár ezek a cégek nem települnek például Kínába, mert jobban beleágyazódtak a hazai környezetbe, mint a multik, de egyre többen költöznek át valamelyik szomszédos országba, főleg Szlovákiába és Romániába.
– Azon a területen áll fenn a kivonulás veszélye, ahol az adott multinacionális nagyvállalat viszonylag kevesebb tőkét kötött le, illetve könnyebben mozdítható a gyártási egység – fogalmazott lapunknak Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője leszögezte: az adókedvezmények fokozatos kifutásával ismét előtérbe kerülhetnek az adóterhek miatt megnövekedett munkaerőköltségek, a magas adóztatási szint és a stagnáló hazai gazdaság. – Hazánk 2011-ig kapott haladékot az uniós szabályozással összeegyeztethetetlen kiemelt támogatások lebontására, a kiemelt elbánásban részesülő multik ezzel már előre számolnak, az adókedvezmény ugyanis egyértelműen versenyképességi tényező – mondta az elemző. Suppan arra is figyelmeztetett, hogy a globális gazdasági visszaeséstől való félelem is meghiúsíthat több beruházást.
A multinacionális nagyvállalatok hazai támogatásával kapcsolatban Márkus Csaba, a Deloitte üzletágvezetője lapunknak hangsúlyozta: az uniós csatlakozással olyan feltételrendszerhez kell igazodnia hazánknak, amely uniós szabályozás keretében rögzíti a multiknak adható kedvezmények plafonját. – Minden beruházásnál csak annyi támogatás adható, amennyit az uniós normák előírnak: ez – többek között – függ az ágazattól, a földrajzi elhelyezkedéstől és a kedvezményben részesülő cég nagyságától – mondta a vezető szakember. Márkus hozzátette: minél nagyobb egy beruházás, annál kisebb lehet arányaiban az állami támogatás. Az unió a közvetett és a közvetlen juttatásokat, valamint az adókedvezmények együttes összegét nézi, amikor dönt a támogathatóságról. Az EU-tagságunk előtt megszerzett kedvezmények lejártával kapcsolatban pedig azt hangsúlyozta, hogy – bár az adókedvezmények léte és mértéke az egyik értékelési szempont – más szempontokat is mérlegelnek, mielőtt a termelés áthelyezéséről döntenének. Az értékeléskor negatív tényezőként hat a gyorsan és kiszámíthatatlanul változó hazai jog- és adórendszer, valamint az emelkedő munkabérköltség. Utóbbi kifejezetten a textiliparban, illetve az elektronikai ágazatban lehet számottevő, főleg, ha a tíz évvel ezelőtti élőmunkaterheket vesszük figyelembe. A Deloitte üzletágvezetője arra is kitért, hogy a multik szempontjából a legfontosabb piacuk elhelyezkedése is meghatározó, így akkor is elköltözhetnek, ha például túl magas hazánkból a szállítási költség. – A nagyvállalatok döntéseit ugyanakkor befolyásolja a makrogazdasági környezet (például a hazai GDP alakulása) és a hazai kilátások megítélése is – tette hozzá.
Ittmaradásra sarkallhatja a mamutvállalatokat, ha a kedvezmények későbbi lejártakor alkupozícióikat hatékonyan tudják érvényesesíteni, s újabb közvetett támogatásokat sikerül kiharcolniuk a jövőre nézve, immár az unió jóváhagyásával.
Őrült összegért igazol az Arsenal és a Manchester United
