Tbiliszi nemzetközi erőkre vár

Moszkvát terheli minden felelősség a háború miatt – véli Konstantin Zhgenti magyarországi grúz nagykövet, aki meglehetősen vehemens stílusban válaszolt lapunk kérdéseire. A diplomata tagadta, hogy a fegyveres konfliktust Tbiliszi kezdeményezte volna.

A lassan egy hete tartó dél-oszétiai háborúval kapcsolatos ellentmondásos adatok és információk miatt lapunk – hogy a háborúban érintett felek álláspontját meghallgassa – tegnapelőtt interjút kért Grúzia magyarországi képviseletének vezetőjétől. A Külügyminisztérium honlapja szerint hazánkban nincs hivatalos grúz nagykövetség, Tbiliszi bécsi konzulátusának kihelyezett tagozatán keresztül képviselteti magát Budapesten. Így beszélgetésünk kezdetén még nem lehetett tudni, hogy a Grúziát képviselő Konstantin Zhgenti valójában milyen pozíciót is tölt be Magyarországon. A diplomatáról saját névjegykártyája alapján kiderült, hogy Grúzia magyarországi és szerbiai összevont nagykövetségét vezeti. A háború kitörésével és hátterével kapcsolatos kérdéseinket tehát Tbiliszi akkreditált nagykövetének tehettük fel.
Az interjú elején már érezhető volt, hogy a nagykövet nem szívesen válaszolna lapunk kérdéseire. Ehelyett egy, az amerikai Robert Kagan politikai elemző által írt, a The Washington Postban megjelent cikket lobogtatott meg előttünk, mondván, a Putyin lépett című munka tartalmazza a teljes igazságot. Az amerikai lapban közölt cikk első mondataiból kiderült: nem számít, ki kezdeményezett Dél-Oszétiában, mindez egy sokkal nagyobb terv első és a végkifejlet szempontjából lényegtelen előjátéka volt, amely Oroszország Grúziával szembeni agreszszív, katonailag túlméretezett ellenlépését eredményezte. A nagykövet ennek fényében minden felelősséget Moszkvára hárított, és tagadta, hogy a fegyveres konfliktust Tbiliszi kezdeményezte volna. Arra a kérdésre, hogy Grúzia a szakadár köztársaság elleni támadását miért éppen a múlt csütörtökön kezdődő pekingi olimpia nyitóünnepségére időzítette, úgy reagált: honnan vesszük, hogy egyáltalán Tbiliszi volt a kezdeményező fél? A nagykövet szerint ugyanis a konfliktust a déloszét fegyveresek indították a Chinvaliban állomásozó irreguláris orosz egységek segítségével, amikor grúz etnikumú falvak ellen kezdeményeztek lövöldözést, amire először a grúz rendőrség tagjai, és nem a grúz hadsereg egységei válaszoltak. „Minderre azt követően került sor, hogy tüzérségi tűz alá vették a grúzokat” – tette hozzá Zhgenti.
Szerettük volna megtudni, hogy mivel Tbiliszi az Egyesült Államok legfőbb szövetségese a Kaukázusban, vajon Grúzia egyeztetett-e Washingtonnal, mielőtt megkezdte hadműveleteit. A nagykövet azonban kitérő választ adott, és azt hangsúlyozta: minden diplomáciai lépést megtettek annak érdekében, hogy elhárítsák a déloszét beavatkozást. A jövőt illetően a nagykövet elmondta, hogy nem lát megoldást a konfliktus kezelésére, ám nemzetközi katonai segítség nélkül nem valószínű, hogy tartós béke lehet a térségben. Zhgenti úgy véli, a déloszét helyzet nyomokban sem emlékeztet a koszovói precedensre, mert szerinte ott egy szerbek fenyegette etnikum mondta ki egyoldalúan függetlenségét, míg Dél-Oszétiában orosz segítséggel folytak hadjáratok a grúzok ellen, akik 1992 előtt Dél-Oszétiában is többségben voltak. A kérdéseinket többször is megszakító nagykövet elismerte, hogy Mihail Szaakasvili is követett el hibát, ám azok eltörpülnek a beszélgetés alatt folyamatosan hangoztatott orosz agresszió és tudatos propaganda mellett, amelyet Zhgenti a szovjet hidegháborús módszerekhez hasonlított.