Újabb afrikai államcsíny

Három éven belül másodjára is katonai puccsot hajtottak végre tegnapelőtt a nyugat-afrikai Mauritániában. Az elnöki testőrség hét elején menesztett főparancsnoka, Mohamed Uld Abdel-Azíz ugyanis leváltását követően a hozzá hű katonaság segítségével elfogta és őrizetbe vette Szidi Mohamed Uld Sejk Abdallahi államfőt, Jahja Uld Ahmed Vagf kormányfőt és a védelmi minisztert.

A hatalomátvétel hírét, amelyet elsőként az al-Arabíja arab hírtelevízióban közöltek, a mauritániai állami tévében is beolvasták, majd beszüntették a csatorna működését. A közlemény szerint a puccsra azért volt szükség, mert a tavaly megválasztott államfő egyszemélyes diktatúra kiépítésére törekedett, és rendeleteivel akadályozta az ország történetének első, szabad választások útján hatalomra került kormányát. Abdallahi elnök egyeduralomra tett kísérletét jelezte, hogy a tavalyi választáson győztes párt frakciójában éles szakadás következett be. A puccs előtt ugyanis a Nemzeti Szerződés a Demokráciáért és a Fejlődésért nevet viselő kormánypárt 48 tagja jelezte, hogy kilép a politikai szervezetből. A szakadár képviselőket pedig épp a volt testőrparancsnok vezette.
Ezt követően tizenegy katonai vezető vette át a hatalmat, amely főleg olyanokból áll, akik a 2005-ös puccs idején is meghatározó szerepet töltöttek be, és akik segítségével az ország megtarthatta első szabad, többpárti parlamenti választását. A junta két hónapon belül új, demokratikus parlamenti és elnökválasztás ír ki Mauritániában – számolt be a BBC.
Az EU a hatalomátvétel miatt befagyasztja azt a 156 millió euró (37,4 milliárd forint) értékű segélyprogramot, amelyet a már folyamatban lévő segítségnyújtáson kívül a 2008–2013 időszakra előjegyeztek. Brüsszel nem egy, kétes eszközökkel hatalomra jutott afrikai vezetőnek, többek között a saját országát ellenőrizni képtelen Abdallahinak is jelentős anyagi segítséget nyújtott.