Újabb uzsorástrükk Borsodban

Alig néhány éve, hogy bevezették a félszocpolt, a fiatalok otthonteremtési támogatását, bűnözői csoportok Borsodban máris tömegeket csaptak be, amivel alkalmanként milliós „zsákmányra” tesznek szert. A károsultak számát csak megjósolni lehet, hiszen az áldozatok közül sokan nem is sejtik, hogy egy ideje nem a saját, hanem más házában laknak. Hab a tortán, hogy ezekben az ügyekben a rendőrségen nem folyik nyomozás, mert az érintettek közül eddig senki nem tett feljelentést.

Munkatársunktól
2008. 08. 21. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Titokzatos lakosságcsere történt Ózd és Prügy között, a rejtélyes ügyletre a kistelepülési polgármester, Boros-Leskó Géza akkor figyelt fel, amikor egy nyolcgyermekes férfi bekopogtatott a hivatalba azzal, hogy súlyos adósságba keveredett, ezért kénytelen eladni a házát – adta hírül a közelmúltban a Heti Világgazdaság. Mint kiderült, az illető egy uzsorástól kért kölcsön, s a havi 100 százalékos kamatozású tartozást nem tudta visszafizetni. A földhivatali tulajdoni lapon azonban nem az ő neve, hanem egy ózdi nőé szerepelt, valamint egy megjegyzés: 2,3 millió forint otthonteremtési támogatás. Ekkor vált világossá, hogy a férfi már korábban eladta az ingatlant, és az egészről csupán homályos emlékei voltak: eszébe jutott, hogy néhány éve adott neki valaki pár százezer forintot, amiért cserébe csak egy papírt kellett aláírnia. A polgármester aztán kisebb utánajárás után megdöbbenve tapasztalta, Prügyön papíron teljes utcarészek cseréltek gazdát úgy, hogy az eredeti tulajdonosok közül senki sem költözött el. A dolog érdekessége, hogy a szomszédos Taktaszadán is legalább tucatnyi háztulajdonost húztak be így a csőbe.
Lapunk utánajárt, hogyan történhetett meg mindez. A tranzakció lényege, hogy a szegénynegyedek könnyen becsapható lakóit megkeresték azzal, írjanak alá egy papírost, aminek – hangoztatták – az ég adta világon semmi következménye nem lesz. Az illető család ezért pár százezer forintot kapott, ám gyakorlatilag eladta a házát. A vevő pedig egy olyan többgyermekes, segélyen élő család volt, amely felvehette a használt lakás megvásárlására jogosító állami támogatást, jelen esetben a félszocpolt.
Mint ismert, lakásbővítési kedvezményként, illetve félszocpolként ismeri a köznyelv azt az egyszeri, vissza nem térítendő támogatást, amelyet a szocpol igénylési és folyósítási szabályai szerint lehet megkapni. A félszocpolra jogosultak köre megegyezik a szocpolra jogosultakéval, azzal a különbséggel, hogy a félszocpol eltartott családtagok után nem jár. Egy háromgyermekes család esetében például a félszocpol összesen 1,9 millió forint, négy gyermek után 2,3 millió forint, majd minden további gyermek után további 100 ezer forint. A dolog érdekessége, hogy a félszocpolra épülő adásvételhez a „vevőnek” is meg kell szabadulnia az addigi ingatlanjától, azt a támogatás érdekében másra íratják. A végeredmény: két család papíron elveszti azt az ingatlant, amiben valójában él, a félszocpolt pedig az üzlet kiagyalója teszi zsebre. Az egészre sokáig nem derül fény, mert a gyakorlatban mindenki a saját házában él tovább, az ingatlanok csak papíron cserélnek gazdát. Az ügyleteket minden bizonnyal maguk az uzsorások vezénylik, akik a háttérből mozgatják a szálakat, és teszik el a milliókat.
Megkerestük Riz Gábort, a Fidesz ózdi választókerületi elnökét, helyi önkormányzati képviselőt, aki lakossági beszélgetésekből értesült a félszocpolra épülő csalásokról. Arra a kérdésre, tud-e arról, hogy az ügyben akár rendőrségi, akár más eljárás indult volna, annyit mondott, erről nincs információja.
Kovács Hagyó Zoltán, az ózdi önkormányzat pénzügyi ügyosztályvezetője lapunk úgy fogalmazott, a szocpolcsalás mintegy tíz-éves múltra tekint vissza. Mint megjegyezte, a jogszabályok szerint az önkormányzat ezekben az ügyekben nem tud túl sokat tenni, a félszocpol engedélyezési eljárása során ők csak azt igazolják le, hogy a „vevő” jogosult-e a támogatásra. – A félszocpol előtt a sima szocpollal is csaltak, akadt olyan, aki kötőanyag nélkül épített fel házat, aztán a támogatás megszerzése után elbontotta azt – emlékezett vissza Kovács Hagyó Zoltán. Megkérdeztük, az önkormányzatnak van-e tudomása arról, hogy az ügy hány családot érinthet, annyit mondott, ő pénzügyesként csak látja az ügyeket, és szenved tőle.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságon lapunkat arról tájékoztatták, hogy bár tudnak arról, hogy mind a megyében, mind az országban számos hasonló csalást követtek el, de
ők nem folytatnak nyomozást. Egyedné Novodonszki Éva, a kommunikációs iroda helyettes vezetője az ózdi rendőrkapitánysághoz irányított minket. Mint elmondta, a lapunk által említett ügyekben ők tudnak bővebb információt adni.
Molnár Tamás, az ózdi rendőrkapitányság szóvivője viszont azt közölte, hogy jelenleg a félszocpol-támogatásokkal kapcsolatban náluk nem folyik nyomozás. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy ne lennének csalások, de hivatalosan akkor indíthatnak eljárást, ha a sértett, a bank vagy valamely hivatalos hatóság feljelentést tesz. Elmondta: a korábbi években számos nyomozás indult hasonló ügyekben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.