Végvári misszió

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának stratégiai szerepe van a 150 ezres kárpátaljai magyarság szülőföldön maradásának elősegítésében, a tudományos utánpótlás kinevelésében és a régióbeli magyar pedagógushiány enyhítésében. Bár akkreditált főiskoláról van szó, ukrán állami támogatásban fennállása óta nem részesült, így a beregszászi intézmény főépületének felújítási munkálatait is magyar–magyar összefogással lehet befejezni.

A beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola az egyetlen magyar felsőoktatási intézmény Ukrajna területén – hallhatjuk Skripeczky István dunakeszi nyugdíjas gimnáziumi tanártól, aki a kárpátaljai Tiszaújlakról származik, és jótékonysági akciókkal évek óta segíti szülőföldjének magyar közösségét. – A főiskola 12 éves fennállása óta a helyi magyar nemzetrész oktatási, tudományos és kulturális központjává nőtte ki magát, hiszen az intézményben jelenleg 22 szakon több mint ezer hallgató folytatja tanulmányait.
A főiskola egészen 2004-ig az egyetlen önálló, az adott állam által hivatalosan elismert magyar felsőoktatási intézmény volt Magyarország határain kívül. Alapítói a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, a Kárpátaljai Református Egyház, valamint Beregszász város önkormányzata. A képzést 1994-ben indították be, önálló, hivatalosan bejegyzett, állami működési engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézményként pedig 1996 óta működik. Ekkortól Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola (KMTF) néven folytatott tanárképzést különböző szakokon és szakpárokon, 2003-tól pedig II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola néven működik a magyarság északkeleti szellemi végvára, ahol a struktúraváltás és profilbővítés révén a tanárképzésen kívül eső szakterületeken is folynak nappali, levelező (másoddiplomás), kihelyezett és tanfolyami képzések. A főiskola „Diplom Baccalaureus”, illetve „Diplom Specialist” minősítésű oklevél kiadására jogosult, ez utóbbi egyetemi szintnek felel meg.
A főiskola ukrán állami támogatásban eddig nem részesült. Az intézmény alapítója és fenntartója a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány, amely a fenntartáshoz szükséges anyagi támogatást az anyaországi oktatási minisztériumtól és különböző pályázati forrásokból kapja. A beregszászi intézmény egyébiránt számottevően enyhíti a helyi magyar oktatási intézmények káderhiányát; a főiskolán végzett diákok egy része gyakorlatilag missziós munkát vállalva a kárpátaljai magyar szórványvidéken, a Felső-Tisza-vidéken áll munkába, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szórványprogramjának részeként újraindulhasson, illetve megerősödjön a magyar nyelvű óvodai és iskolai képzés ott, ahol az évtizedekkel ezelőtt megszűnt. A főiskola kulturális és szellemi központként is szolgálja a régió magyarjait, amit jelez többek között az intézmény által szervezett számos kulturális és tudományos rendezvény. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárainak, munkatársainak tollából megannyi tankönyv, oktatási segédkönyv, tudományos monográfia, ismeretterjesztő kiadvány született az elmúlt években, oktatói több rangos nemzetközi konferencián is jeleskedtek.
Az intézmény főépülete egyébként a volt magyar királyi törvényszéki palota kétemeletes tömbje, amelyet 1908–1909-ben emeltek Jablonszky Ferenc tervei szerint. A második világháború után a katonaság foglalta el az impozáns épületet, több éven át laktanya volt benne. Később finommechanikai üzemet nyitottak az épületben, ez a rendszerváltás után azonban csődbe jutott, a fűtést kikapcsolták, a műhelyeket leszerelték, ami az amúgy is lepusztult palota állagának rohamos romlásához vezetett. A városi tanács határozata értelmében az épület 2002-től a magyar főiskola tulajdona. – Az egykori törvényszéki palota termeit az összmagyarság támogatásával mostanra sikerült rendbe tenni – folytatja Skripeczky István. – A felújított termeket a tisztelet és a köszönet jeleként a támogató önkormányzatokról, alapítványokról, civil szervezetekről és magánszemélyekről nevezték el. Az épület külseje azonban jelenleg még siralmas képet nyújt, a vakolat omladozik, a csapadékelvezető csatornahálózat teljesen tönkrement, a tetőszerkezet pedig rogyadozik.
A dunakeszi tanár ugyanakkor felhívja a figyelmünket arra, hogy a műemlékvédelmi hatóságok előírásai szerint az épület csak eredeti formájában állítható viszsza, az ukrán állam viszont nemcsak a főiskola működéséhez, hanem a felújítási munkálatokhoz sem ad pénzt.
– A Magyarország és Ukrajna között húzódó schengeni határok miatt kinti nemzettársaink még nehezebb helyzetbe kerültek, gyakorlatilag önmagukra maradtak, így képtelenek ennek a hatalmas feladatnak a megoldására, ezért is kérjük mindenki támogatását, aki szívén viseli a kárpátaljai magyarság sorsát – hangsúlyozza Skripeczky István, aki anyaországi és kárpátaljai küzdőtársaival együtt ezekben a hetekben levélben fordul több száz hazai magánszemélyhez, országgyűlési és önkormányzati képviselőhöz, önkormányzathoz, céghez és civil szervezethez.
A dunakeszi tanárnak egyébként nem ez az első jótékonysági célú felhívása. Az előző években a magyar– ukrán határ közvetlen túloldalán fekvő tiszaújlaki magyar iskola új épületének a felépítéséhez jelentettek komoly hozzájárulást az általa szervezett gyűjtőakciók, jótékonysági rendezvények, néhány esztendeje pedig a beregszászi magyar főiskola palotájának a felújítását próbálja segíteni. Szerencsére Magyarországon is jó néhányan vannak, akik erkölcsi és anyagi kötelességüknek tartják az intézmény támogatását. Közéjük tartozik Gross Arnold grafikus és festőművész, Wittner Mária szabadságharcos, országgyűlési képviselő, Petrás Mária keramikus, népdalénekes, az Eudoxia 20 Alapítvány, a kárpátaljai származású Kutlán András festőművész, grafikus, Skripeczky Ákos ötvösművész és még sok más honpolgár.
Skripeczky István egyébként néhány hónappal ezelőtt már felhívással fordult a magyarországi megyei jogú városokhoz, nagyobb településekhez, megyei közgyűlésekhez és a budapesti kerületekhez. – Bevallom, különösebb reményeket nem fűztem ahhoz, hogy a főiskola felújításához a megszólított önkormányzatok anyagi segítséget nyújtanak majd, hiszen egyre nehezebb költségvetési helyzetben vannak, ám eddig több mint húszmillió forint gyűlt össze – újságolja a dunakeszi tanár, hangsúlyozva: jobb- és baloldali vezetésű önkormányzatok egyaránt hozzájárultak az össznemzeti célhoz. Ez Skripeczky Istvánéknak erőt ad a további gyűjtőakciókhoz, hogy a kárpátaljai magyar főiskolások méltó és biztonságos környezetben tanulhassanak.
(Információ: www.kmtf.uz.ua)