Jelentősen visszafoghatja a hazai gazdasági növekedést, hogy a beruházások üteme az idén is erősen mérséklődött. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közölt adatai szerint az első fél évben 3,3 százalékkal volt kevesebb a hazai beruházások mértéke az előző évi szinthez képest. A legnagyobb viszszaesést a lakásépítések leállása miatt az építőipar szenvedte el, de gyengén teljesített a feldolgozóipar, a szállítmányozás, s visszaesett a gazdasági szolgáltatási szféra teljesítménye. A hazai kapacitásbővítési kedvre negatívan hat a háztartások csökkenő fogyasztása és az exportra dolgozó vállalatok kedvezőtlen külpiaci helyzete. A központi kiadásokon belül feltűnően visszaesett az oktatásra fordított beruházások értéke is, amely 2007 azonos időszakához képest 20 százalékos csökkenést mutat.
*
Mindez azt jelenti, hogy a költségvetési hiány csökkentése csak a központi beruházások erőteljes visszafogása révén volt tartható, vagyis a további deficitlefaragásnak szinte alig maradt mozgástere. A szerény teljesítmény jóval elmarad az előzetes várakozásoktól, sőt a konvergenciaprogram szerint a befektetéseknek 2008-ban az előző évhez viszonyítva 4,2 százalékkal elvileg növekedniük kellett volna. A program szöveges indokolása leszögezi: „A gazdasági környezet javulásának és a kedvezőbbé váló finanszírozási feltételeknek köszönhetően a beruházási dinamika tovább erősödik, amit az EU-források is támogatnak.” Az idei visszaesés azt jelenti, hogy a programtól való lemaradás közel nyolcszázalékos, ami a beruházások értékére vetítve mintegy 140 milliárd forintot tesz ki.
A második negyedéves mutatón javított a nagy áruházláncok terjeszkedése, a vendéglátás és szálláshelyek bővülése, valamint az élénkülő távközlési és gépberuházások. Az összképet erősen lerontja viszont az ipari árak tegnap közölt két számjegyű inflációja, amely elsősorban a magas olajáraknak köszönhető. Az ipar belföldi értékesítési árai júliusban 13,3 százalékkal emelkedtek, a villamos energia, gáz- és vízellátási ágazatok esetében pedig 18 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A meghatározó súlyt képviselő élelmiszer, ital, dohány gyártási árai csaknem 13 százalékkal emelkedtek, de a feldolgozóiparban is meghaladta a tíz százalékot a drágulás üteme. Az erős forintnak tudható be, hogy a külpiacokon három százalékkal csökkent a hazai termékek ára, ami komoly bevételkiesést okozott az exportra termelő vállalatoknak. A forint az euróhoz mérten hat százalékkal, a dollárhoz képest 18 százalékkal erősödött tavaly júliushoz képest, miközben a legfontosabb külpiacainkon a stagnálás jelei mutatkoznak. A gazdasági lejtmenet a legjobban Németországot sújtja.
Keresztrejtvény
Napi sudoku
