A privatizáció tétje a függetlenség

Hazánk szuverenitását sérti a rendszerirányító, és vele együtt a villamosenergia-hálózat privatizációja – vélik energiaügyi szakértők. Ráadásul a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító ezáltal nem is lenne független a Magyar Villamos Művektől, pedig az egyik eredeti cél ez volt.

Nemzetünk szuverenitását csorbítaná a kormány azáltal, ha privatizálná a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányítót (Mavir), és vele együtt a nagyfeszültségű hálózatot – véli Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke. A szakértői szervezet ezzel arra a múlt pénteki kormányszóvivői bejelentésre reagált, miszerint a Magyar Villamos Művek alá tartozó Mavir 75 százalékát tőzsdén keresztül, az Új tulajdonosi program részeként értékesítik.
A társulat állásfoglalásában kijelenti, „a látszólag a lakosságnak értékesített tulajdoni hányadok – a kárpótlási jegyekhez hasonlóan – mind a nagy nemzetközi multina-cionális szolgáltatók tulajdonába fognak kerülni, így minden privatizált részvény közvetlenül károsítja a nemzetet”. Hozzáfűzi, a liberalizált árampiacon az indokoltnál nagyobb mértékben növekedtek a szolgáltatások árai, romlott az ellátás színvonala és biztonsága, nőtt a fogyasztók kiszolgáltatottsága. „Az állam csak tulajdonosi pozícióban tudja korlátozottan érvényesíteni fogyasztóvédelmi kötelezettségeit. A villanyárak korlátlan elszabadulását csak a maradék állami tulajdont képviselő MVM közreműködésével lehetett mérsékelni, azonban ha ez az állami tulajdon csökken, csökken az állam fogyasztóvédelmi képessége is” – áll az iratban.
– A Mavir és az MVM szétválasztását meg lehetne oldani privatizáció nélkül, hiszen 2003 előtt is külön volt a két cég – fejtette ki véleményét Kaderják Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője. Korábban ez a szakértői csoport készítette az egyik olyan tanulmányt, amely alapján a kormány az MVM és a Mavir szétválasztásáról döntött, ám Kaderják most úgy látja, nem az valósul meg, amit ők korábban javasoltak. – Maga a szétválasztás sem teljes, hiszen az MVM-nek legalább 25 százaléka marad, ami jelentős befolyást jelent – hangsúlyozta. Hozzátette, egyelőre kérdéses, hogy mit eredményez a teljesen szabályozott üzletág, a hálózatirányítás profitorientálttá tétele, illetve nem érthető, miért kell a Mavir többségi tulajdonát eladni.
A csehek és a románok is tőzsdére vitték a rendszerirányító kisebb csomagját, de a többségi tulajdont megtartották. – A problémát abban látom, hogy a nemzeti alaphálózat stratégiai ügy – emelte ki. A szakember szerint a mostani bejelentés után kétséges az is, hogy az eredetileg kitűzött célok, tehát az árampiaci verseny élénkítése, és ezáltal az árak mérséklése megvalósul-e.
– Ha a kormány versengő piacot akar, akkor előbb az erőművek és az MVM közötti hosszú távú áramvásárlási megállapodásokról szóló uniós határozattal vagy a Mavir és a villamos művek szétválasztásával kellene foglalkoznia – tette hozzá. Jelenleg mind a Mavir informatikai rendszere, mind pedig annak pénzügyi menedzsmentje az MVM-holdinghoz tartozik, s míg ezen nem változtatnak, nem valósulhat meg a tényleges önállóság.