Hadihajók körtánca a Fekete-tengeren

Évtizedek óta nem volt ilyen feszültség az Egyesült Államok és Oroszország flottái között. A grúz–oszét háború kapcsán a Fekete-tengerre érkező, állítólag humanitárius segélyt szállító két amerikai hadihajó érkeztére ugyanis Moszkva ellenőrzése alá vonta az abház felségvizeket. Az oroszok szerint Washington fegyvereket akar Grúziába csempészni, miközben Tbiliszi a minimálisra csökkentené diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal. Magyarország nem ismerte el a két terület önállóságát.

Az előzetes tervekkel szemben nem pakolták ki rakományaikat tegnap a dél-grúziai Poti kikötőjében azok az amerikai hadihajók, amelyek a grúz kormány kérésére szállítottak humanitárius segélyeket a kaukázusi ország lakosságának – közölte az Egyesült Államok tbiliszi nagykövetsége. Poti helyett végül a grúziai Batumi kikötőjében vetett horgonyt a humanitárius segélyt szállító egyik amerikai hadihajó. Nem tudni, hogy a Dallas végül miért nem Potiban kötött ki, de Oroszország korábban jelezte, hogy ellenőrizni kíván minden szállítmányt, amely befut ebbe a kikötőbe. Az Egyesült Államok grúziai nagykövetsége ugyanakkor közölte, hogy a McFaul már korábban kirakodott, elhagyta a kikötőt, de továbbra is a Fekete-tengeren tartózkodik. A harmadik, segélyszállítmánnyal megpakolt Mount Whitney nevű hadihajó útnak indult olaszországi támaszpontjáról. Moszkva azonban úgy véli: a hajók nem humanitárius segélyek, hanem fegyverszállítmányok Grúziába való eljuttatására készülnek. Az Interfax orosz hírügynökség ugyanakkor közölte, hogy valószínűleg az amerikai jelenlét miatt behatoltak Abházia vizeire az orosz fekete-tengeri flotta hadihajói. Szergej Menyajlo altengernagy, a novorosszijszki haditengerészeti támaszpont parancsnoka kijelentette, útját állják a fegyverszállítmányoknak, írta az MTI.
A flottamozgás mellett állítólag egy pilóta nélküli grúz repülőgép kedden felderítő repülést végzett Dél-Oszétia területe felett, megsértve ezzel a fennálló megállapodásokat – jelentette ki tegnap az orosz vezérkari főnök helyettese. Anatolij Nogovicin ugyanakkor bejelentette: Oroszország nem kívánja bővíteni fekete-tengeri flottáját, ám a NATO-hajók megjelenése „fokozza a feszültséget, s nem segíti elő az orosz és a francia elnök által kidolgozott hatpontos rendezési terv megvalósulását”. A főtiszt elmondta, hogy a NATO nem növelheti korlátlanul hajóinak számát a térségben. Egy 1936-os svájci egyezmény ugyanis előírja, hogy a térség országain kívüli hajók legfeljebb 21 napig, és öszszesen 45 ezer tonna vízkiszorításnyi tömeggel rendelkező egységgel tartózkodhatnak a Fekete-tengeren. Arra a kérdésre, hogyan változik a békefenntartók feladatköre a két szakadár terület függetlenségének Oroszország általi elismerése nyomán, Nogovicin azt mondta, nincs szükség változásra. Bejelentette, hogy az orosz békefenntartók újabb posztot építettek ki Moszabruni dél-oszétiai falunál, ahová előzőleg a grúz fél rendőri erőket vezényelt, hogy „helyreállítsák a grúz közigazgatást Dél-Oszétia területén”.
A grúz hatóságok közben a „minimális szintre” akarják csökkenteni a kaukázusi ország diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal amiatt, hogy az utóbbi független államként ismert el két szakadár grúziai régiót – közölte tegnap a grúz kormány egyik minisztere. Temur Iakobasvili reintegrációs miniszter, a két szóban forgó terület, Dél-Oszétia és Abházia körüli konfliktus rendezésével foglalkozó elnöki különmegbízott Tbilisziben újságíróknak elmondta: a grúz vezetés a következő napokban dönt arról, hogy teljesen megszakítják-e a diplomáciai kapcsolatokat Moszkvával. „Civilizáltan szeretnénk eljárni, nem készülünk köveket dobálni, de a két ország kapcsolatai a minimumra csökkennek” – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: Tbiliszi nem kívánja akadályozni a polgárok Oroszországból Grúziába, illetve fordított irányba történő utazását. Lasa Zsvania, a grúz parlament külügyi bizottságának elnöke szintén úgy nyilatkozott, hogy Tbiliszi korlátozhatja a két ország kapcsolatait, a grúz parlament pedig kérni fogja Oroszország kizárását különböző nemzetközi szervezetekből.
Magyarország nem ismeri el Abháziát és Dél-Oszétiát, továbbra is elkötelezett Grúzia területi épsége és szuverenitása iránt – mondta Göncz Kinga külügyminiszter az MTI-nek nyilatkozva. Mint elmondta: Magyarország sajnálatosnak tartja, hogy Oroszország elismerte a két terület függetlenségét. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a magyar álláspont szerint mi a különbség Koszovó önállóvá válása, valamint Abházia és Dél-Oszétia függetlenedése között, Göncz Kinga azt mondta: egészen más a története az egyik és a másik konfliktusnak. A koszovói függetlenség kikiáltását egy hosszú tárgyalássorozat előzte meg, s ott a nemzetközi közösséggel egyeztetve zajlott a folyamat – hangsúlyozta a miniszter.

Jász köszönet. A magyarországi jászok (Alán Testvériség) megköszönték Moszkvának, hogy elsőként ismerte el Dél-Oszétia függetlenségét. A Dimitrij Medvegyevnek címzett levelükben azt írták: Oroszország ezzel követendő példát adott a nemzetek szuverenitását, a népek önrendelkezési jogát illetően. A jászok ezért az oszét nép és Moszkva mellett állnak.