Oroszország nyugtat

Pozitív dolog, hogy az Európai Unió végül is nem fogadott el szankciókat Oroszország ellen, csalódást keltő viszont, hogy az integrációs szervezet „nem teljesen érti” a Kreml indítékait „a grúz agresszió visszaverésével”, illetve Dél-Oszétia és Abházia függetlenségének elismerésével kapcsolatban – értékelte a hétfői EU-csúcsot Dmitrij Medvegyev orosz elnök. Lapunk tudósítója ezzel egy időben Moszkva uniós nagykövetének hasonló témájú sajtótájékoztatóján járt.

Egy tűt nem lehetett leejteni azon a sajtókonferencián, amelyet inkább ökölvívó-arénákban tapasztalható izgalommal vártak az újságírók, akik arra voltak kíváncsiak – akár a műholdon Moszkvából bekapcsolódó újságírók –, hogy Vlagyimír Csizsov, Oroszország uniós nagykövete miként reagál az Európai Unió hétfői csúcsértekezletén kiadott nyilatkozatára.
Az EU-csúcs állásfoglalása nagyjából előre látható volt, mondta a nagykövet, aki azt is kijelentette, „azt hiszem, érthető, hogy Oroszország nem ülhet hátratett kézzel, miközben polgárait és békefenntartóit hidegvérrel lemészárolják. Szankciók? – kérdezte. – A XXI. században egy új, egymásra utalt világban élünk, ahol egy Oroszország méretű ország nem szigetelhető el.” Ami pedig az uniós csúcs azon döntését illeti, hogy felfüggeszti a partnerségről folyó tárgyalásokat, a nagykövet közölte: Moszkvának azokra „se többet, se kevesebbet nincs szüksége, mint Brüsszelnek”. Az unió azon követeléséről, hogy az orosz csapatokat vonják ki Grúziából, Csizsov elmondta, az EU nyitott kapukat dönget, s csak a pufferövezetben maradt a megállapodás szerint ötszáz katona.
A jövő héten Sarkozy elnök Moszkvában tárgyal Medvegyev elnökkel, ami fontos eleme lesz a két fél közötti párbeszédnek, Csizsov ezzel is jelezte, hogy az élet nem áll meg. A nagykövet szerint a volt szocialista országokban egyfajta „fantomfájdalom” érzékelhető egyes politikusokban: azt akarják elhitetni a világgal, hogy a volt Szovjetunió és a mai Oroszország egy és ugyanaz. Hozzátette, felesleges riogatni azzal is, hogy Moszkva az energiát fegyverként használja.
Lapunk azon kérdésére, mit szól ahhoz, hogy a Grúzia területi épségéért most krokodilkönnyeket hullató országok 2006 nyarán Dél-Libanon elpusztításakor hallgattak, Csizsov emlékeztetett arra: „Az EBESZ legutóbbi miniszteri találkozóján egy olyan ország, amely most a leghangosabban kiabál Grúzia területi épségének megőrzéséért, korábban megvétózta egy miniszteri nyilatkozat elfogadását, amiért az a helsinki záródokumentumra utalt. Látja, ez a kettős mérce legmarkánsabb kifejeződése.” Lapunk azon kérdésére, hogy melyik országra céloz, a nagykövet mosolyogva csak enynyit mondott: „nem egy európai országra”.